Nehéz úgy politikai nyomásra hivatkozni, ha senki sem akarja elmondani, ki és miért véreztette ki a Transindex-projektet. A napos oldal irányítói interjút tiltanak le és ügyvéddel fenyegetőznek, ha a pénzről kérdezősködünk.
„Úgy érezzük, a munkánk ezen az intézményen belül már teljességgel ellehetetlenült, és tovább már nem tudjuk a legjobb szakmai tudásunk szerint ellátni azt a feladatot, ami a mindenkori szabad sajtó feladata lenne.”
Ezekkel a mondatokkal kezdődik az a közlemény, melyben a Transindex szerkesztősége bejelenti: testületileg felmond, és ezzel az erdélyi magyar sajtó legrégebbi portálja lényegében megszűnik létezni.
A közlemény nem szolgáltat részleteket arra vonatkozóan, hogy miért érzi azt a szerkesztőség, hogy a munkájuk a Transindex projekt keretein belül ellehetetlenült, és miért nem tudják a szabad sajtó feladatát ellátni.
Összeszedtük, amit a Transindex utolsó időszakáról tudni lehet
Mi hónapok óta próbáljuk összerakni, pontosan miben áll az a fenyegetés, amelyről a Transindex szerkesztősége tavaly október 23-án adott hírt.
Milyen érvek szóltak tavaly ősszel amellett, hogy a Transindex folytatására kérjenek adományokat, és miért döntöttek úgy végül, hogy a portált otthagyják, és új projektbe kezdenek?
Jelen információink szerint a portál többségi tulajdonosával, Hajdu Áronnal folytatott tárgyalások csődje vezetett ehhez a döntéshez. De mielőtt ismertetnénk azt a kevés részletet, amit sikerült erről kiderítenünk, elmagyarázzuk, miben áll a probléma.
A Transindex.ro portál mögött két jogi entitás áll kiadóként: a Media Index Egyesület, melynek tagjai jelenlegi és volt transindexesek (köztük Gyöngyi Annamária, az egyetlen aki a lap alapítása óta a Transindexnél dolgozik), valamint a Media Net SRL, melynek jelenlegi többségi tulajdonosa Hajdu Áron (67%). Kisebbségi tulajdonos a projekt igazgatója, Gyöngyi Annamária (30%), valamint az egyik korábbi felelős szerkesztő, Balázsi-Pál Előd (3%).
Ennek a némileg szokatlan felállásnak a magyarázata az, hogy a Transindex a múltban pályázatokból, illetve különféle gazdasági tevékenységekből – reklámok eladásából, honlapok készítéséből, stb. – tartotta fenn magát. A pályázatok az egyesületen, a gazdasági tevékenységek a cégen futottak. A csapat tagjainak egy része az egyesület, másik része a cég alkalmazottjaként dolgozott.
A Media Net tulajdonosa elvben totális kontrollal rendelkezik
Történetünk szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a Media Net a transindex.ro domain tulajdonosa is egyben. Bárki is ennek a cégnek a többségi tulajdonosa, de facto teljes kontrollt gyakorol a portál fölött. (Later edit 16:17 2022 február 17: olyan, transindexes portfólióhoz tartozó domainek mint például az adatbank.ro vagy a penzcsinalok.ro viszont az egyesület tulajdonában vannak.)
A 2002-ben alapított cég az idők során többször is tulajdonost váltott. Legismertebb tulajdonosa 2003-tól Kelemen Hunor jelenlegi RMDSZ-elnök volt, aki 2015 júliusában adta el 60 százalékos tulajdonrészét Kelemen Attila Ármin alapító/társtulajdonos/ügyvezetőnek és Balázsi-Pál Előd akkori felelős szerkesztőnek. Úgy tudjuk, ez a tranzakció névértéken történt, vagyis a részesedésért szimbolikus pénzösszeget fizettek.
Ironikus módon ekkor, 2015 júliusában állt elő az ideális helyzet: a transindex.ro domain nem egy kívülálló tulajdonos, hanem a transindexes csapat kezében volt.
Ez azonban nem tartott sokáig, Kelemen Attila Ármin 2017 októberében eladta céges részvényeit Hajdu Áronnak. Nem világos, miért döntöttek úgy, hogy Hajdu Áronnak felkínálják a tulajdonrészt, de úgy tudjuk, a Media Net többségi tulajdonrésze névértéken került hozzá.
2017-ben csődközeli helyzetbe került a Transindex
2017 különösen nehéz időszaka volt a portálnak, mely fennállása óta folyamatosan anyagi problémákkal küzd. „Egyszerűen nem volt elég bevételünk ahhoz, hogy fenntartsuk a projektet” – emlékezett vissza egy transindexes forrásunk.
A kialakult helyzethez hozzájárult az is, hogy az Iskola Alapítvány látványosan megemelte az irodájuk addig jelképes lakbérét. A váratlan lépés oka minden bizonnyal az volt, hogy a Transindex tovább próbálta görgetni az Átlátszó Erdély által feltárt L’Alchimiste-sztorit. A történet arról szólt, hogy Kelemen Hunor akkori sajtófőnöke, Debreczeni Hajnalka L’Alchimiste néven éttermet nyitott Kolozsvár központjában, és ehhez az Iskola Alapítvány nyújtott igen kedvezményes kölcsönt. Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán Debreczeni Hajnalka férje és egyben Kelemen Hunor kabinetfőnöke.
De vissza a Transindex tulajdonosváltásához: Hajdu Áron csíkszeredai üzletembernek egy sor érdekeltsége van, többek között a Bookart Könyvkiadó, a Fun FM rádió és az Alutus nyomda. Hajduról egy sor forrásunk állítja, hogy frontember, az igazi tulajdonost az RMDSZ politikusai közt kell keresni.
Ezt a szóbeszédet sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Az azonban alátámasztja ezt a szóbeszédet, hogy 2017-től, a tulajdonosváltás után a Communitas Alapítvány számottevő pénzösszeggel támogatni kezdte a Media Index Egyesületet. A Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, ez az alapítvány osztja szét az erdélyi magyar civil szféra szereplői közt annak az éves román kormánytámogatásnak egy részét, melyet az RMDSZ kezel.
A Communitas mentőövet dobott a nem nyilvános alapból
Úgy tudjuk, a kétségbeesett helyzetben lévő szerkesztőség levélben fordult Takács Csabához, a Communitas kuratóriumának elnökéhez. Ebben azt kérték, a Communitas vállalja át a portál működési költségeinek bizonyos százalékát az Erdély TV-t és Erdély FM-et működtető Janovics Jenő Alapítvány mintájára.
Fontos megjegyezni, hogy a Transindex korábban is kapott projektalapú, kisebb-nagyobb összegű támogatásokat a Communitas-tól. A 2015-2017-es periódusban például évi 23-25 ezer lejt ítélt meg számukra az alapítvány Sajtó Szaktestülete, és 2017 után is adtak be más pályázatokat a Communitas-hoz.
Ez a 2017-től folyósított támogatás abban különbözik a korábbiaktól, hogy évente mintegy 320 ezer lejt (64 ezer euró) tett ki, és a Communitas olyan alapjából folyósították, amelyre az alapítvány nem ír ki nyilvános pályázatot.
2021-ben azonban borult a viszonylagos nyugalom: RMDSZ-es politikusok jelezték a szerkesztőségnek, hogy további támogatásra nem számíthatnak a Communitas-tól. Úgy tudjuk, ezt a döntést szóban közölték Gyöngyi Annamáriával, írott értesítés, indoklás nem érkezett.
Nem tudunk arról, hogy a Transindex tartalmával kapcsolatban voltak-e kifogásai az RMDSZ-nek, vagy hogy egyes politikusok részéről történt-e nyomásgyakorlás. Azt viszont több transindexes is mondta, hogy egy ideje egyes RMDSZ-es politikusok már nem állnak velük szóba.
A Communitas nem árulja el, eddig miért támogatta a Transindexet, és idéntől miért nem
2021. december 18-án elküldött adatigénylésünkre, melyben az alapítvány 2020-2021-es támogatásainak listáját kértük, Takács Csaba kuratórium elnök halogató választ adott. Miután az infotörvény alapján tíz napon belüli választ vagy magyarázatot kértünk a halasztás okára, Takács Csaba 2022. január 11-én örömmel értesített arról, hogy feltöltötték az alapítvány weboldalára a 2020-as költségvetés beszámolóját.
Viszont arról is tájékoztattak, hogy a 2021-es összesített költségvetést nem tudják a rendelkezésünkre bocsátani, mert olyan támogatások is hozzátartoznak, amelyek csak 2022-ben zárulnak le, így csak a következő év elején készül róluk összesített beszámoló.
A 2010-2020-as évek beszámolói alapján tehát nagy összegű, nem nyilvános támogatást kapott a Janovics Jenő Alapítvány az Erdély TV és Erdély FM működtetésére, valamint 2017 novembere óta a Media Index Egyesület a transindex.ro működtetésére.
Megkérdeztük a Communitas kuratóriumát a nagy összegű támogatások elosztásának feltételeiről. A kuratórium tagjait telefonon kerestük, de ők arra kértek, hogy e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Végül egyetlen válaszlevelet kaptunk a Communitas Alapítvány kuratóriuma aláírásával.
A kuratórium a nem nyílt pályázati támogatással kapcsolatos minden egyes kérdésünkre kitérő választ adott, és úgy tett, mintha nem értette volna a kérdést.
Az alapítvány éves beszámolói a Media Index Egyesület és a Janovics Jenő Alapítvány támogatásánál a megye/alkotói terület/program típusa mezőben az országos címszót tüntetik fel. Ezért a nem nyilvános pályázatok megnevezés helyett az országos típusú besorolással pontosítottuk kérdéseinket.
A kuratórium minden bizonnyal megértette, mert ezt a magyarázatot küldte: „Nincsenek „országos típusú” támogatásaink. Amennyiben a költségvetések negyedik oszlopában megjelölt „országos” szóra gondolt, ez a program területi lefedettségére vonatkozik, az érintettek országos körére, nem a finanszírozás típusára.”
A válaszlevél ezt a bűvös formulát ismételgette az összes többi kérdésünkre is, melyek azt feszegették, hogy
- milyen kritériumoknak kellett, hogy megfeleljen a Média Index Egyesület és a Janovics Jenő Alapítvány ahhoz, hogy országos típusú, azaz nagy összegű támogatásban részesüljön;
- hol hirdették meg ezeket a típusú támogatásokat;
- a Communitasnak milyen támogatási céljai, illetve a Transindex portál milyen jellemzői indokolják, hogy a Communitas Alapítvány 2021-ben kevesebb, 2022-től semmilyen országos támogatásban nem részesíti a Media Index Egyesületet.
Mindezekre egyetlen választ kaptunk:
„Nincsenek „országos típusú” támogatásaink.”
A Communitas válaszlevele megnevezett ugyan néhány pályázati feltételt (kisebbségi szempontok, relevancia, impakt, méret, régió, folyamatosság, kivitelezhetőség), de nem mutatott rá, melyiket teljesítette és mennyiben a Transindex eddig, melyiket nem.
Transindexes forrásunk megerősítette, hogy a kis és a nagy összegű támogatások igénylésekor is a Transindex meg kellett feleljen a fenti kritériumoknak. Azonban semmilyen értesítést sem kaptak arról, hogy mely kritériumoknak nem felelnek meg 2022-től.
Hajdu Áronnak elege lett és perrel fenyegetőzik
Azt határozottan állítja minden forrásunk, hogy Hajdu Áron szerkesztési kérdésekbe soha nem szólt bele. Voltak hirdetésekre vonatkozó ötletei (ezek aztán nem valósultak meg), ugyanakkor a Transindex működését nem finanszírozta, és támogatásokért sem kilincselt.
A helyzet tovább bonyolódott, amikor Hajdu közölte, hogy eladná részesedését a Media Net-ben, illetve a transindex.ro domaint. Úgy tudjuk, döntését azzal indokolta, hogy elege van a projekt okozta fejfájásból.
Előzetes telefonos egyeztetés után, két alkalommal kerestük fel személyesen Hajdu Áront a csíkszeredai Alutus Nyomdánál. Hajdu mindkét alkalommal idegesen elutasította, hogy nyilatkozzon, majd perrel fenyegette az interjúkészítőt a bekapcsolt hangrögzítő miatt.
Első alkalommal mégis válaszolt néhány kérdésre azzal a feltétellel, hogy nem kerül ki semmi a nyilvánosság elé: „Nyugodtan fölveheti, de azonnal beperelem, ha valami ebből a beszélgetésből kikerül”. Ennek tudatában is közöljük az elmondottakat.
Annyit tudtunk meg tőle, hogy magánvállalkozóként vásárolta meg 2017-ben a Transindexet kiadó cég többségi tulajdonrészét, és ugyancsak a piaci logika alapján fogja eladni. Felháborítónak találta, hogy 2017-ben a Krónika hazugnak nevezte őt, pedig igaz állításként közölte velük, hogy nem a Bookart Könyvkiadó vásárolta meg a Transindexet.
Kérdésünkre, hogy a birtokában lévő cégeknek vannak-e szerződéses vagy szimbolikus kötelezettségei egymás felé, azt válaszolta, hogy nincsenek. Például ha a könyvkiadó megrendel valamit a rádiótól, azt ki is fizeti.
Megkérdeztük, milyen elvárásai voltak a Média Index Egyesülettel szemben, amire azt válaszolta, hogy a Media Index Egyesülettel semmiféle együttműködésről nem kötöttek szerződést. Az egyesület gyártja az anyagot, ő csak a pénzt adminisztrálja, és nem szól bele a politikába. „Nem vagyok én gengszter, csak annak nézek ki” – mondta Hajdu Áron.
Mennyibe kerül a Transindex?
A transindexes csapat két fő csapáson próbálta a helyzetet rendezni. Egyrészt tavaly októberben elindult a támogatási kampányuk – ezzel a kieső Communitas-támogatást próbálták pótolni, hogy a szerkesztőség tovább működhessen.
A kampány eredményeképp valamivel több, mint 3 hónap alatt sikerült is 91 ezer lejt (18 ezer euró) összegyűjteni. Ez ugyan erdélyi viszonylatban szép összeg, de az évi több mint 60 ezer eurós Communitas-támogatást nem tudja kiváltani.
Ezzel párhuzamosan tárgyalni kezdtek Hajdu Áronnal a céges részesedésének megvásárlásáról. Úgy tudjuk, Hajdu kezdetben azt hangoztatta, hogy tulajdonrészéért 150 ezer eurós ajánlatot kapott, később közölte, hogy 100 ezer euróért odaadná azt a szerkesztőségnek.
Ez azonban így is messze túlmutat a szerkesztőség anyagi lehetőségein. A csapat mintegy 10 ezer eurós ajánlatot tett, amelyet Hajdu Áron elutasított. Ismereteink szerint ezzel a tárgyalások holtpontra jutottak, a Media Net kft. többségi tulajdonrésze jelenleg is eladó.
Transtelex, a B terv
A transindexesek B tervvel is készültek: a magyarországi Telex segítségével új projekt elindításán kezdtek el dolgozni. Ennek részeként 2021. november 3-án – tehát az adománygyűjtő kampányuk indulása után nem sokkal – lefoglalták a transtelex.hu és a transtelex.ro domaint. A transtelex.ro oldalon már az új adománygyűjtő kampány fut. A kiadóként feltüntetett kolozsvári Van Masik Media SRL-t idén január 19-én jegyezték be.
Úgy tudjuk, január utolsó hetében dőlt el, hogy a szerkesztőség egységesen felmond, és a B terv – tehát az új projekt – fog elindulni. Ezt február 15-én jelentették be.
„Az olvasói adományok nem voltak elegendőek a szerkesztőség fennmaradására. De ha valahogy ki is tudtunk volna jönni ebből a pénzből, akkor is folyamatosan ott lebegett volna a fejünk fölött az, hogy a Transindexet eladja Hajdu Áron, és ki tudja, ki lesz a tulajdonos. Ezért döntöttünk úgy, hogy új projektet indítunk” – magyarázta a döntés hátterét egy transindexes újságíró. Döntésükről Hajdu Áron is csak utólag, a sajtóból értesült, mondta el Hajdu a Krónikának.
Az elképzelés az, hogy a működéshez szükséges kezdőtőkét, valamint az üzleti modellt a Telex biztosítja, már el is indult az adománygyűjtés a Telexen. A terv az volt, hogy a teljes szerkesztőség, 11 teljes munkaidős munkatárs átigazol. Úgy tudjuk, mindenkit meglepett Kulcsár Árpád, aki bejelentette, hogy nem tart a többiekkel, hanem az Azonnali.hu-nál folytatja.
Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője szerint első körben “több tízmillió” forintra lenne szükség a Transtelex indulásához. A mi becslésünk szerint egy 10 fős csapatból álló szerkesztőség működtetése alsó hangon, a romániai átlagfizetésnél alacsonyabb nettó bérekkel nagyjából 150 ezer euró, vagyis körülbelül 50 millió forint lesz évente.
Miért kell takargatni a múltat?
Gyöngyi Annamáriával közvetlenül azután felvettük a kapcsolatot, hogy tavaly októberben a nyilvánosság elé léptek, és az olvasók segítségét kérték. Amellett, hogy arra kértük olvasóinkat, támogassák a Transindexet, informálisan is felajánlottuk fundraising tapasztalatunkat a portál helyzetének a rendezésére.
Azt is jeleztük, hogy szeretnénk nagyobb anyagot írni a Transindex ellehetetlenüléséről, és ehhez kértük Gyöngyi Annamária segítségét. Ő erre rá is bólintott, és megígérte, hogy részletesen beszámol arról, mi történt a színfalak mögött – egy feltétellel: ha ez az anyag csak akkor jelenik majd meg, miután a tárgyalások ilyen vagy olyan módon dűlőre jutottak Hajdu Áronnal. Ugyanis az akkori, kényes és bonyolult helyzetben nem lehet kiszámítani, milyen hatása lenne egy ilyen cikknek – indokolta a kérését. Ezt meg is ígértük.
Gyöngyi Annamária tudása azért fontos, mert a jelenlegi csapatból ő az egyedüli ős-transindexes. 1999-től, tehát a projekt indulásától kezdve lényegében folyamatosan a Transindexnél dolgozott különféle beosztásokban. Gyöngyi az alapító és sokáig kisebbségi tulajdonos Kelemen Attila Ármin felesége/élettársa, jelenleg pedig a Média Index Egyesület elnöke és a Media Net SRL kisebbségi tulajdonosa.
Utóbbi minőségében az utóbbi években minden, a Transindex jövőjével kapcsolatos tárgyaláson részt vett, így nála senkinek nincsen jobb rálátása a portál helyzetére, valamint a tárgyalások, döntések hátterére.
Munkatársunk, Bilibók Karola decemberben kért tőle interjút. A beszélgetésre február elején került sor, és különösen ért véget: miután Gyöngyi Annamária több kérdésre válaszolt, hirtelen meggondolta magát.
Jelezte, nem tetszenek neki a kérdések, ő „baráti beszélgetésre” készült, és nem szeretné, ha abból bármi is megjelenne. (Az Átlátszó Erdélynél szabály, hogy nálunk interjút nem lehet letiltani. Bár ezt a beszélgetést nem publikáljuk, az ott elhangzott információkat felhasználtuk ebben az anyagban – szerk. megj.)
A következő találkozón Bilibók Karola mellett az anyag másik szerzője, Sipos Zoltán is részt vett. Gyöngyi Annamária oldalán pedig Kertész Melinda is megjelent, aki sokáig a Transindex közéleti szerkesztője volt, majd Oláh Emese kolozsvári alpolgármester sajtósaként dolgozott. Most pedig úgy tudjuk, Kertész Melinda a Transtelexnél folytatná felelős szerkesztőként.
Ezen a beszélgetésen sem sikerült dűlőre jutni, végül azzal váltunk el, hogy harmadjára is találkozunk majd, amikor tényleg választ kapunk a kérdéseinkre. Azóta többször írtunk Gyöngyi Annamáriának ezügyben, az utolsó válasza február 16-án az volt, hogy nagyon sok mindent meg kell oldania, ezért nem ér rá.
A Transindex megszűnése pótolhatatlan veszteséget jelent az erdélyi magyar nyilvánosság számára. Ugyanakkor sok sikert kívánunk a volt transindexesek új terveihez! Reméljük, az új projekt finanszírozása és tulajdonosi háttere körül nem lesz annyi maszatolás.
