Az EU tevékenységének legnagyobb része adminisztráció, amelyet nagyon nehéz lenne a romániai állampolgároknak elmagyarázni, mert nem közvetlenül érinti őket, magyarázta Vincze , amikor véletlenül találkoztunk az idei csíksomlyói búcsú délutánján, és interjút kértünk tőle – eredménytelenül. Vincze konkrét munkája az EP-ben viszont nem feltétlenül ezt tükrözi.
Az újságírói végzettségű, majd közigazgatásból mesteriző Vincze Loránt a Bukaresti Rádiónál dolgozott, majd az Új Magyar Szó napilapot kiadó Scripta Kiadót vezette Bukarestben 2007-2009 között, amíg Verestóy Attila szenátor és a Communitas Alapítvány finanszírozta. 2009-ben dobbantott Brüsszelbe, ahol 2018-ig dolgozott az akkori RMDSZ-es EP-képviselők irodájánál.
Közben az Európai Nemzetiségek Föderális Unióját, a FUEN-t élesztette újra és a Minority SafePacket koordinálta a magyar kormány anyagi támogatásával. Itt, a FUEN-ben kezdte kiépíteni a nemzetközi kapcsolatait, és ebben annyira sikeres lett, hogy 2019-ben már jobb választásnak tűnt az RMDSZ EP-listája számára, mint az Európai Parlamentben addig már egy ciklust lehúzó Sógor Csaba.
Így 2019-ben újonc képviselőként, de kilenc éves brüsszeli bürokrata beágyazottsággal indult az Európai Parlamentbe, ahol Winkler Gyula már 2007 óta teljes jogú képviselő. Míg Winkler most már az EP-ből fog nyugdíjba menni, Vinczét valószínűleg a bizonyítási vágy is nagy lendülettel vetette a munkába. Az elmúlt öt évének szavazásait például 38 oldalnyi terjedelemben indokolta, zömmel magyarul, és EP-mandátumával együtt vezeti továbbra is a FUEN-t.
Le kellett dolgoznia azt a hátrányt is, hogy míg Winkler szemmel láthatóan könnyen teremt kapcsolatot sokféle emberrel, Vincze Loránt alkatilag zárkózottabb, személyes karizmája pedig még a Kelemen Hunorét is alulmúlja. Winkler Gyula európai parlamenti tevékenységét itt ismertettük, most nézzük meg a Vinczéét.
Vincze ebben az első mandátumában az EP Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) volt az alelnöke, tagja volt a Petíciós Bizottságnak, illetve annak a két küldöttségnek, amely felel az EP-nek az Egyesült Királysággal és Indiával fenntartott kapcsolatáért. Összesen hat jelentést és egy ajánlást fogalmazott meg előadóként, és további hat jelentésen dolgozott árnyékelőadóként.
Tudtad?
- Az EP-képviselők parlamenti bizottságokban dolgoznak. A bizottságban az előadó (rapporteur) feladata a jelentéskészítés az új jogalkotási és költségvetési jellegű javaslatokról. A jelentéseket szakértők és az érintett felek véleménye alapján fogalmazzák meg, ehhez a bizottság tagjaiból kinevezett árnyékelőadókkal (shadow rapporteur) is konzultálnak. Egy jelentésen addig dolgoznak, amíg a bizottság szavazati többséggel elfogadja. Ezt követően terjesztik fel az EP plenáris ülésére, ahol az EP-képviselők együtt tárgyalnak, majd szavaznak róla.
Vinczének a Facebookon három nagy témája van, amely szerinte a romániai magyarokat érdekli: a kisebbség, a gazdák és a medve. Kommunikációja a közösségi médiában összhangot mutat felszólalásaival az Európai Parlament ülésein. Zöld kérdésekben például csak a hangsúlyok tolódtak el a mandátuma elején megosztott álláspontja és a kampányidőszakban promózott véleménye között.
A zöld Vincze egyre inkább kifakul
A zöld átállásról 2021 decemberében még bizakodva, bár némi aggodalommal tájékoztatta a Maros megyei településvezetőket Zoomon, illetve követőit a Facebookon. A lehívható támogatásokban kiemelt szerepet kapnak a klímacélok, figyelmeztette őket. Ugyanis az Európai Parlament 2020-ban elfogadta, hogy Európában 2030-ra 55%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és az EP bizottságai 2021-ben elkezdték kidolgozni a klímacélt ágazatokra lebontó Fit for 55 jogszabálycsomagot.
Vincze szerint Románia nem mondhat le sem a gázról, sem az atomenergiáról, és e nézete mellett kitart a mai napig, olvashatjuk három szavazatának indoklásában is (az összes indoklás megjelenítéséhez legalább tízszer kell a Továbbiak betöltése gombra kattintani). Romániának nem is kell lemondania ezekről, mivel Vincze posztja után két hónappal az EB, fél évvel később az EP is klímabarát energiaforrássá nyilvánította az atomot és a földgázt.
Posztjában megemlíti Románia nem elég zöld hulladékgazdálkodását, ami miatt több kötelezettségszegési eljárás is indult az ország ellen. Vincze szerint az intézmények és a polgárok környezettudatosságán kellene javítani, de az nem derül ki, hogy a polgárok szemléletváltása hogyan indítaná be a több megyében elszaboltált hulladékkezelő központokat. Egyetlen későbbi posztjában sem említi, hogyan venné rá a polgárokat a környezettudatosabb cselekvésre.
Oroszország Ukrajna ellen indított támadása után egy hónappal Vincze többek között a megújuló energiaforrásokra való átállással és persze adócsökkentéssel sürgeti a leválást az orosz olajról és gázról.
De a fokozatos átállást támogatja, derül ki 2022 nyarán, amikor az EP többségével együtt leszavazza a Fit for 55 klímacsomagját. Csak olyan előírásokat támogat, amelyek nem kényszerítik térdre a gazdaságot, és „nem az emberekkel akarják megfizettetni a jövőben felhalmozódó többletköltségeket”.
Vincze a kampányban már beszól a „baloldali és zöld ideológiák vak követőinek”, és az elhibázott zöld politikákat akarja megváltoztatni.
A kampányt azzal fokozza, hogy „kabaréba illő”, ami az Európai Unióban történik, ahol „a józan ész helyett baloldali és zöld ideológiák diktálják a döntéseket”.
De hogyan kommunikál az EP-ben?
Úgy tűnik, Vincze hisz a fenntartható fejlődésben, és abban, hogy az új zöld technológiák megoldást hoznak a globális felmelegedésre, továbbá természetvédelmi és gazdasági kérdésekben konzervatív álláspontot képvisel az Európai Parlament ülésein is.
Vincze tart a globális felmelegedés fenyegető hatásaitól, és legalább ilyen fontos számára az ökoszisztéma védelme, a biodiverzitás megőrzése. És persze támogatja a helyi termelőket és rövid élelmiszerláncokat – derül ki a szavazásaihoz fűzött írásbeli indoklásaiból. Idén megszavazta, hogy a környezeti bűnözést uniós jogszabályok definiálják, sőt ő foglalkozott a témával az Európai Néppárt részéről.
Viszont egyáltalán nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek szerinte túl nagy terhet rónának a romániai vállalkozókra. Vincze szerint az EU nem veszi figyelembe egyes országok és régiók sajátosságait, amikor a környezetvédelmi szabályozásokról dönt. Úgy véli, Romániában kevésbé szigorú szabályokra van szükség, az itteni mezőgazdasági földterületek, erdők és legelők eleve jobb állapotban vannak, mert itthon a hagyományos gazdálkodás dominál, míg nyugaton az intenzív mezőgazdaság jellemző.
Románia ipara és alacsonyabb fejlettségi szintje miatt szerinte az EU nem várhatja el a romániai állampolgároktól a gyors átállást a környezetkímélőbb technológiákra, ahogy a mezőgazdaságban sem a növényvédő szerek nélküli élelmiszertermelésre.
A beporzók számára kialakítandó zöld folyosók szerinte „a mezőgazdasági területek egy részének parlagosítását” jelenti, amit nem az EU, hanem a tagországok kell majd kifizessenek a gazdáknak, ezért az EP többségével ellentétben nem szavazta meg. A természet helyreállításáról szóló javaslatot ezért a „túlszabályozás és a dogmatikus zöld politika” kategóriájába sorolta a Facebookon is:
Hagyományőrzésből és gazdasági indokokkal leszavazta az EU fehérjestratégiáját is, amely biztosítani szeretné az állampolgároknak a megfelelő mennyiségű és minőségű növényi és állati alapú fehérjét. Az EP többségével ellentétben Vinczének az nem tetszett, hogy beleírták, megfelelő biztonsági standardokkal a rovaralpú fehérjék emberi táplálkozásra és állati takarmányozásra is alkalmasak.
Szerinte ez szembemegy a hagyományos gazdasági modellekkel, és még tovább nehezítené a romániai kis- és középtermelők munkáját, akik így sem tudják felvenni a versenyt a globális húsiparral. A jogszabály megemlíti, egyelőre túl drága és nem tömeges a rovartenyésztés, amelynek a környezetvédelmi, egészségügyi, állatjóléti, társadalmi és gazdasági hatásait még egyébként is elemezni kell.
Tényleg csak adminisztráció?
Ahogy a zöld témáknál sem csak száraz adminisztráció az, amivel az EP foglalkozik, úgy azok a témák is érintik az erdélyi magyarokat, amelyekről Vincze Loránt jelentést, jogszabálytervezetet készített. Valóban nem könnyű elmagyarázni őket, Vincze ennek ellenére következetesen igyekszik magyarázni őket több felületen is: szavazásai indoklásainál az EP honlapján, a politikusi Facebook-oldalán és a személyes honlapján is.
Bár a vagyonvisszaszerzést és -elkobzást könnyítő vagy a konzuli védelmet bővítő intézkedések minden bizonnyal kevés erdélyi magyart érintenek, mert remélhetőleg kevesen ártják bele magukat a határokon átnyúló szervezett bűnözésbe vagy kevesen rekednek olyan távoli országokban, ahol Romániának nincs külképviselete, még ezek sem értéksemleges tevés-vevések vagyontárgyakkal és válsághelyzetbe került emberekkel. Mindkettő arról szól, hogy igazságos, a rászorulókkal befogadó és támogató Európai Uniót szeretnénk.
Vincze előadóként a következő jelentéseken dolgozott:
- A Petíciós Bizottság 2021 során folytatott tanácskozásainak eredménye (2022-ben itt);
- Az EU és az Európa Tanács közötti intézményi kapcsolat (2023-ban itt);
- Az európai polgári kezdeményezésekről szóló rendeletek végrehajtása (2023-ban itt);
- Jogszabályok a szervezett bűnözés ellen: vagyonvisszaszerzés- és elkobzás (2023-ban itt);
- Az Európai Parlament összetétele (2023-ban itt és itt);
- A harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő intézkedések (2024-ben itt).
Az általában forró politikai kérdés, hogyan osszák újra az Európai Parlamentben a képviselői helyeket a megváltozott demográfia miatt úgy, hogy a 750 fős felső limittel együtt maradjanak szabad helyek a csatlakozni szándékozó országok számára is. Románia jól jött ki az egészből azzal, hogy megtarthatta az eddigi 33 helyét azzal együtt, hogy csökkent a lakosságszáma. Vincze nem számolt be róla, hogy mekkora volt a vita és a háttéregyezkedés a kérdésben.
Ha pedig az EU tényleg belép az Európa Tanácsba, és beépíti az uniós jogrendbe ennek a lazább és tágabb európai szervezetnek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ahogy Vincze ajánlja az erről szóló jelentésében, az nagyobb durranás lesz, mint ha az Európai Bizottság végre komolyan venné a Minority SafePacket. A jelentést nagy többséggel szavazta meg a parlament, akárcsak korábban a MSP-et.
Vincze és az RMDSZ viszont inkább a SafePackkel kampányol, nem Vincze jelentésével. Mindegyik maratonfutás: a MSP 2018, a belépés az Európa Tanácsba 2014 óta hányódik az Európai Bizottság asztalán. Addig egyikből sem lesz semmi, ameddig az EB nem végzi el a kezdőrúgást (ahogy azt ebben a cikkünkben elmagyaráztuk). Az utóbbi azonban nagyon jó példa arra, hogyan lehet a nemzeti kisebbségek jogait más típusú kisebbségi jogokkal együtt előmozdítani.
Ha ugyanis az EU magára nézve kötelezőnek fogja tekinteni a nemzeti kisebbségeknek azt a védelmét, amelyet a Kisebbségi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája biztosít, akkor azt nem csak a belépni kívánó tagjelölteken tudja számonkérni, ahogy jelenleg, hanem a már belépett tagállamokon is, ahogy azt Vincze magyarázza.
Vincze érthetően erre fókuszál a Facebook-oldalán, de maga a jelentése kiáll más alulreprezentált közösségek és hátrányos helyzetű csoportok jogaiért is – igaz, utóbbiak jóval kevesebb alkalommal szerepelnek a szövegben.
„(…) az Európa Tanáccsal folytatott együttműködés létfontosságú területe a kiszolgáltatott személyek – például a nők, a fogyatékossággal élők, a romák, az LMBTI+-személyek és az idősek – hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem és jogainak javítása, amelyeket a tagállamokban még mindig nem tartanak teljes mértékben tiszteletben”.
Később sem posztolt semmit azzal kapcsolatban, hogy a jelentés a nemi alapú hátrányok leküzdése miatt is fontos. Olyan új, morális/etikai dilemmákat felvető fejleményekről sem tájékoztatta a követőit, hogy a jelentés felkéri a Bizottságot, „hogy szorosan működjön együtt az Európa Tanáccsal a mesterséges intelligencia és az új digitális technológiák területén, beleértve azok bűnüldözés terén való megfelelő használatát, valamint emberi jogokra, jogállamiságra és demokráciára gyakorolt hatását”, írja a jelentésben.
Már dolgozik az EU a háború utáni újraépítésen
Az EU és Európa Tanács intézményi kapcsolatának bővítéséért született jelentés sok helyen hivatkozik az „Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen viselt agressziós háborúra”. A kisebbségek védelmét is sok helyen a háborús konfliktus kontextusában tárgyalja a jelentés. Például a demokráciáról, jogállamiságról és alapvető jogokról szóló részben ezt olvashatjuk:
„(Az Európai Parlament) hangsúlyozza, hogy a kisebbségi jogok terén folytatott megerősített együttműködés valószínűleg az Európa Tanács normáinak és ajánlásainak való fokozott megfelelést eredményezné, ugyanakkor lehetővé tenné a célzottabb finanszírozást is, többek között a bővítés vagy a konfliktus utáni újjáépítés összefüggésében.
Ezért ismételten felhívja az Európai Uniót, hogy csatlakozzon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az Európa Tanács között a kisebbségi jogok területén, nem utolsósorban a Nyugat-Balkánt, Törökországot, Ukrajnát, Moldovát és Grúziát érintő bővítési folyamatra tekintettel”.
Miközben Vincze minden jelentésében következetesen úgy hivatkozik az ukrajnai háborúra, mint: orosz háborús agresszió, katonai agresszió, Oroszország Ukrajna ellen indított támadása stb., és 2022 február 24.-én egy, az orosz agressziót határozottan elítélő nyilatkozatot tett közzé, később a közösségi médiás kommunikációjában alábbhagyott ez a narratíva.
2024-ben már csak általánosan beszél a háborús krízisről, posztjaiban nagyobb hangsúlyt kapnak az elmúlt időszak nagyrészt már leküzdött válságai: az energia-, élelmiszer- és migrációs válság.
Az EB továbbra sem lép a Minority SafePack ügyében
Vincze fő mozgatórugója volt a „Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” kezdeményezésnek. A nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelméről szóló polgári kezdeményezést 2013-ban nyújtotta be az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójával (FUEN) közösen, amelynek Vincze Loránt volt az akkori és jelenlegi elnöke is.
A kezdeményezés lényege az az elvárás, hogy az uniós jogalkotás ismerje el az emberi jogok között a kisebbségek csoportidentitásához való jogát. A kezdeményezéssel azt szerették volna elérni, hogy az EU figyeljen arra, hogy a tagállamai valóban elismerik és védik a kisebbségek különjogait.
Noha az aláírásgyűjtés sikeres volt, és az EP nagy többséggel meg is szavazta, az Európai Bizottság elutasította a törvényalkotást, azzal az indoklással, hogy a kisebbségi jogok kérdésköre tagállami kompetencia, abba az EB-nek beleszólása nincsen. A döntést a kezdeményezők már több alkalommal is fellebezték, egyelőre sikertelenül.
Minority SafePack ügyében egyébként annyi a fejlemény, hogy a FUEN európai kisebbségvédelmi szakértőkkel tárgyal, és még nem adták fel:
„Az európai kisebbségvédelem témájában az RMDSZ-re minden kisebbségi közösségben zászlóvivőként tekintenek. A küzdelmet a Minority SafePack kezdeményezésért folytatni kell”, írja Vincze Facebook-oldalán, a kampányidőszakban.
Az RMDSZ-es EP-képviselő amúgy nemcsak kezdeményezőként foglalkozott európai polgári kezdeményezéssel: 2023-ban jelentést készített az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletek végrehajtásáról.
Másik út az alapjogok bővítése felé
Vincze Loránt a Petíciós Bizottság tagja, és ő készítette el a bizottság 2021-es beszámoló jelentését is. 2021-ben a petíciók leggyakoribb témái az alapvető jogok, a környezetvédelem és az egészségügy voltak, ez 2022-re annyiban változott, hogy a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatban érkezett a legtöbb petíció a bizottsághoz, majd ezt követték az alapvető jogok és az igazságügy kérdései.
A bizottság tevékenységének része az, hogy az az állampolgárok által megfogalmazott problémákra tanulmányokat rendelnek, illetve szakértői bizottságot küldenek ki a terepre tényfeltárni. 2021-ben a tanulmányok nagy része természetvédelmi kérdésekről szólt, néhány kiragadott példa ezek közül:
- A műanyagok és mikroműanyagok szennyezésének környezeti hatásairól;
- A ketreces állattartás alternatíváiról;
- Az illegális fakitermelés elleni jogi keretről;
- A bányászati tevékenységek társadalmi és környezeti hatásairól az EU-ban.
2022-ben felmérést készítettek a víz nitrogéntartalmáról az EU tagállamain belül, továbbá a fogyatékkal élő személyek jogairól is készült egy kutatás.
Miközben a példákból is jól látható hogy mennyire szerteágazóak azok a témakörök melyekkel a petíciós bizottság foglalkozik, Vincze a közösségi médiában a petíciós jogról is a kisebbségi kérdés, másrészt – mint később látni fogjuk – a medvekérdés mentén kommunikál.
Miközben a petíciókat böngésztük, felfigyeltünk arra hogy Vincze azzal indokolta meg „igen” szavazatát a Petíciós Bizottság 2022. évi tanácskozásai című javaslatról, hogy „a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos petíciók továbbra is a Petíciós Bizottság napirendjén maradtak, különösen az anyanyelvi oktatáshoz való joggal és a nyelvhasználattal kapcsolatos megkülönböztető gyakorlatok terén”.
Csakhogy a Petíciós Bizottság honlapján nem találtunk az utóbbi évekből egyetlen olyan petíciót sem, amely a kisebbségi oktatásról, az anyanyelvhasználatról vagy a kisebbség jogairól szólt volna. Valójában a kisebbség kulcsszóra keresve egyetlen petíciót találtunk 2016-ból, amely a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák hiányát nehezményezi, és nem az RMDSZ, hanem Fancsali Ernő nyújtotta be.
És most jöjjön a medve
A romániai magyar közösség által leginkább ismert petíciót 2019-ben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nyújtotta be a bizottsághoz, amelyben panaszt tett a romániai barnamedvék kezelésével kapcsolatban.
„A román kormány kevés erőfeszítést tesz az érintett élőhelyeken élő polgárok biztonságának és tulajdonának védelme érdekében”, írja a petícióban Borboly.
Az kevésbé ismert tény, hogy több román állampolgár is nyújtott be petíciót a medve ellen vagy épp mellette. Volt olyan, aki a gazdasága és haszonállatai védelmében kéri a medve megfékezését (2020-ban, a Zsil-völgyében). Mások a barnamedve élőhelyének védelmében, és a fejetlenül történő kilövések ellen tettek panaszt (2019-ben itt, 2021-ben itt, 2022-ben itt, 2023-ban itt).
A panasztételek nyomán a Petíciós Bizottság küldöttséget szervezett Romániába, hogy vizsgálják meg helyszínen a barnamedve ellen/mellett felhozott érveket. A küldöttség egyúttal a romániai illegális fakitermelés miatt tett panaszoknak is utánajárt (2019-ben itt, 2020-ban itt és itt, 2021-ben itt).
A tényfeltáró látogatásról készült beszámolóban (2023. november 29.) a küldöttség ajánlásokat fogalmazott meg a romániai illetékes hatóságok, illetve az Európai Bizottság számára a barnamedve populáció kezelését és az állampolgárok tájékoztatását illetően.
A 2023. november 11-én publikált beszámoló többek között azt szorgalmazza, hogy “figyelemfelhívó kampányokra van szükség az emberek és a vadak együttélésének szükségességéről”. A skandináv és balti országok, valamint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok bevált gyakorlatait hozza fel követendő példaként.
Az Európai Petíciós Bizottság tényfeltáró látogatásáról Vincze igencsak egyoldalúan számolt be a Facebook-oldalán. Kiemelte a bizottságnak azt az ajánlását, hogy az EB vizsgálja felül a medve szigorú védettségét olyan régiókban, ahol túlszaporodtak.
Viszont nem tájékoztatja sehol az embereket arról, hogyan kell elkerülni az együttélési konfliktusokat: például semmilyen körülmények között nem szabad etetni a medvét.
Az RMDSZ-es politikusok Facebook-oldalain is kizárólag olyan üzeneteket látunk medvekérdésben, ahol azt a kilövési kvótát éljenzik, amelyet Tánczos Barna, volt környezetvédelmi miniszter a mandátumának utolsó napján írt alá:
- Winkler Gyula: „Nem menekíteni, kilőni kell!”
- Tamás Sándor: „kvóta alapján távolítsunk el egyedeket, és állítsuk vissza az egyensúlyt.”
- Tánczos Barna: „Brüsszelnek sem a farkas, sem a medve nem lehet fontosabb, mint az emberek jóléte.”
- Vincze Loránt: „
Az elmúlt napok medvetámadásai nyomán az eddig hangos és ‘medvét védünk minden áron’ zöld szervezetek és politikusok itthon és Európában elnézést kértek az eddigi magatartásuk miatt, belátták hibáikat és benyújtották lemondásukat … Ja nem, nem ez történt, hallgatnak. Nekik Artúr, a medve fontosabb, mint az emberi élet. ”
Az elmúlt napok medvetámadásai nyomán az eddig hangos és ‘medvét védünk minden áron’ zöld szervezetek és politikusok itthon és Európában elnézést kértek az eddigi magatartásuk miatt, belátták hibáikat és benyújtották lemondásukat 
… Ja nem, nem ez történt, hallgatnak. Nekik Artúr, a medve fontosabb, mint az emberi élet. 
”A medve kérdésben az RMDSZ politikusai elsiklanak afelett, hogy a Hargita megyei Tusnádfürdőn már van egy sikeresnek mutatkozó projekt, amelyet 2019-én indítottak el az ún. „bear smart” (a medvék jelenlétét megfelelő módon figyelembe vevő) kanadai és egyesült államokbeli példára. A helyi közösségnek számos csatornán keresztül szerveznek oktató jellegű tevékenységeket, például a 2021 óta évente megtartják az EcoBear elnevezésű fesztivált.
Tusnádfürdőn 2022-re sikeresen visszaszorították a medvetámadásokat, számolt be a Transtelex dialógon a település polgármestere, Butyka Zsolt.
Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.
