Illetéktelenül piszkáltak bele a marosvásárhelyi telekkönyvbe, ismerte be a kataszteri hivatal. És szabálytalanul törli el a nyomát, hogy szabálytalanul írta rá a régi megyeházát a Péter Ferenc vezette közbirtokosságra.
Elismerte a Maros megyei telekkönyvi hivatal, hogy szabálytalanul írták rá a vásárhelyi régi megyeházát a Maros Közbirtokosságra. Ennek a szabálytalanságnak most a nyomát is el akarják törölni, de úgy tűnik, hogy ezt is csak szabálytalanul sikerül, derül ki magának a törlésnek a közléséből.
Akár ez is tetszhet
A hivatal ugyanis tavaly októberben egyszerűen átírta a barokk kori volt megyeháza tulajdonjogát a Maros Közbirtokosságra. A Marosvásárhely belvárosában található, emeletes ingatlan hivatalosan több mint félmillió eurót ér. Helyi forrásaink szerint a valódi értéke ennek a többszöröse. Az biztos, hogy az épület felújításra szorul, ezt évtizedek óta szorgalmazzák az ott dolgozó művészek is.
A Maros Közbirtokosság elnöke Péter Ferenc, aki egyben Maros megye tanácselnöke. Péter Ferenc idén január óta hangsúlyozza, hogy az épület 1915 óta a közbirtokosság tulajdona. De a tulajdonjogot bizonyító eredeti dokumentumot még nem sikerült megmutatnia.
Hogy személyesen Péter Ferenc, illetve az általa vezetett közbirtokosság mennyiben volt az átírás kezdeményezője, azt egyelőre nem tudjuk. Az viszont látszik a dokumentumokból, hogy részt vett az átírásban, és annak egyértelmű haszonélvezője is a közbirtokosság – volt, idén márciusig.
Az épület tulajdonjogát több lépésben írták rá
a 2000-ben alapított Maros Közbirtokosságra, amelynek székhelye – a 150 évvel ezelőtti elődjéhez hasonlóan – Szovátán található.
- Az épület régi telekkönyvében az áll, hogy ez Nemes Marosszék birtokos közönségének a székháza. A megnevezés fölé valaki ceruzával odaírta, hogy Composesoratul Scaunul Mureș, mintha ez egyértelműen a régi Marosszéki Közbirtokosság neve volna.
- A régi telekkönyvből valaki kivette a B lapot, ahol a tulajdonosok kell, hogy szerepeljenek.
- A kataszteri hivatal létrehozta az épület új, digitális telekkönyvét. Úgy, hogy a régiből a C, azaz az ingatlanra bejegyzett hiteleket rögzítő Teherlap bejegyzéseinek számát és keltezését vitte át az újnak a B, azaz tulajdonosi fejezetébe, minden alap nélkül. Tulajdonosként a valaki által ceruzával odaírt Composesoratul Scaunul Mureș-t jelenítette meg.
- Bírósági ítéletekre alapozó, de sikertelen próbálkozások után a kataszteri hivatal végül tavaly októberben átírta a régi közbirtokosság nevét az újra. Mindössze arra alapozva, hogy Péter Ferenc elnök közjegyző előtt kijelentette, hogy beleegyezik a Composesoratul Scaunul Mureș megnevezés telekkönyvi átírásába Composesoratul Mureșul-ra.
Ezeket a lépéseket és szabálytalan voltukat ebben a cikkben részleteztük:
A telekkönyvi hivatal azzal ismerte el, hogy ezek a lépések szabálytalanok voltak, hogy kitörölte őket. Úgy tesz, mintha nem történtek volna meg. (Azt sajnos nem tudni, hogy előkerült-e a régi telekkönyv hiányzó B lapja a tulajdonosok nevével.)
Telekkönyvi bejegyzést viszont nem lehet olyan egyszerűen kitörölni, ahogy azt a hivatal megtette. Legalábbis törvényesen nem lehet. Megmutatjuk, miért nem.
Névtelenséget kérő forrástól megkaptuk az új, idén márciusban felfüggesztett digitális telekkönyv másolatát. A végén a B6 és B7 bejegyzést érdemes alaposan elolvasni:
Először is a kapkodás jele tűnik fel benne: ennek a módosításnak ugyanazt a telekkönyvi sorszámot és időpontot adták, mint a módosítás alapjául szolgáló kérvénynek, amelyet a városháza nyújtott be (17345/01.03.2023). Ilyen a korábbi bejegyzések egyikénél sem történt.
Az is szabálytalan, hogy ki kérte a korábbi bejegyzések felülvizsgálatát, és mikor kérte.
Az átírás felülvizsgálatát a vásárhelyi polgármesteri hivatal kérvényezte március elsején, bő négy hónappal az utolsó bejegyzés után.
A kataszteri törvény 31. cikkelye kimondja, hogy egy telekkönyvi bejegyzés felülvizsgálatát annak közlése után legtöbb 15 nappal lehet kérni. A bejegyzést közölni kell az érdekelt személyekkel a bejegyzés után legtöbb 30 napon belül. A cikkely első bekezdése határozza meg, ki lehet érdekelt személy: az, aki szerepel az illető ingatlan telekkönyvében, vagy a közjegyzője.
Vagyis a közbirtokosság tulajdonosként történt bejegyzését a városnak legkésőbb tavaly december elején meg kellett volna támadnia. Már ha tudja bizonyítani, hogy joga van megtámadni a bejegyzést. Marosvásárhely municípium ugyanis nem szerepel az épület telekkönyvében, állította maga Soós Zoltán idén januárban. Azaz a város nem minősül érdekelt személynek.
Bíróságra kellene menni, de a hivatal inkább elkerülné
A város mostani felülvizsgálati kérelmét a telekkönyvi hivatalnak törvény szerint el kellett volna utasítania akár azért, mert túllépte a törvényes határidőt, akár azért, mert a város nem szerepel a telekkönyvi megjegyzésekben érdekelt személyként. Ezt az elutasítást pedig a város a bíróságon kellett volna, hogy megtámadja, ahogy az a törvény 31. cikkelyének 3-4. bekezdésében áll.
A telekkönyvi hivatal a B6 bejegyzésben írja, hogy elfogadja a város kérelmét, megszünteti a kifogásolt bejegyzést. Hogy konkrétan melyiket, az a Referințe rubrikából látszik: nem pusztán a tavaly októberit, amellyel az új közbirtokosság nevére írták az épületet, hanem az 1915-ösnek keltezett B1 és B2 bejegyzést. Ezzel a hivatal is megerősíti azt az előző cikkben kifejtett feltételezésünket, hogy semmilyen okirat nem alapozta meg az 1915-ös bejegyzést. (Valószínűleg nem is akkor keletkezett, hanem bő száz évvel később.)
A telekkönyvi hivatalnak vélhetőleg nem áll érdekében bíróságra menni. Ez a B7 bejegyzésből derül ki. Itt részletezi, hogy azzal javítja ki az új telekkönyv tévedéseit, hogy
- megszünteti a digitális telekkönyvet, és így visszaáll az azelőtti helyzet (mintha mi sem történt volna az elmúlt két évben az ingatlan tulajdonjoga körül);
- és kitörli az eredeti papírokról azokat a ceruzával írt megjegyzéseket, amelyek a magyar szöveget fordították románra. Azaz a Nemes Marosszék birtokos közönségét Composesoratul Scaunul Mureș-re.
Utána pedig zárójelben meg is jelöli annak a szabálytalanságát:
nem derül ki, hogy azokat ki írta oda és mikor.
Vagyis valaki illetéktelenül belepiszkált a telekkönyvbe. A telekkönyvi hivatal pedig inkább elkerüli a törvényes utat, a bíróságot, mint hogy kiderülhessen, mégis ki írogatott rá és mikor a régi telekkönyvre.
A ceruzás megjegyzéseket valószínűleg ki lehet törölni anélkül, hogy a papír különösebben megsérülne. Arra azonban kíváncsiak vagyunk, hogyan fogják nyomtalanul kiradírozni – ha ki fogják – a most megszüntetett digitális telekkönyv számát (141014) és egy 2020-as dosszié számát, amelyet viszont golyóstollal írtak fel erre a több mint száz éves papírra.
Az pedig, hogy se Péter Ferenc, se Soós Zoltán, se a telekkönyvi hivatal igazgatója, Lucian Manisor nem válaszolt se a két héttel ezelőtti, se a keddi kérdéseinkre, azt mutatja, hogy a köztudatból is megpróbálják kitörölni, hogy Péter Ferenc két éve próbálja megszerezni a régi megyeházát az általa vezetett közbirtokosság számára.
Mindenesetre mi továbbra is kíváncsiak vagyunk például arra az 1952-es jegyzőkönyvre, amelyet tegnap említett Soós Zoltán a Székelyhonnak. A jegyzőkönyv állítólag arról szól, hogy a város átveszi a volt főispánság épületét. Kíváncsiak vagyunk, pontosan mit tartalmaz, illetve hogy ki, mikor és hol találta meg. És hogy eddig miért nem került elő.
