Összeszedtünk pár hasznos tudnivalót a vasárnap esedékes európai parlamenti választásról. Ha hetek, hónapok óta lelkesen követed a kampányt és a jelölteket, akkor neked nem tudunk újat mondani. Abban az esetben érdemes átfutnod az alábbi gyorstalpalót, ha:
- téged ugyan nem érdekel a politika, és meg sem karcol a kampány, de ha gyorsan le lehet tudni a tájékozódást és a szavazást is, akkor engednél a közéleti lelkifurdalásodnak, és beugranál egy közeli szavazófülkébe;
- kiégetett a politika, elfordítod a tekinteted a választási panókról, és annyira eleged van a bullshitelésből, hogy oda sem bírsz figyelni, amikor megszólalnak a jelöltek. Már ki se nyitod a Facebookot, mert minden második poszt kampányhirdetés. Az életben nem szavaznál akkora veszélyes szélhámosra, mint George Simion, de irritál, hogy az RMDSZ is őt tolja ellenségként az arcodba, amikor te csak egy videóval szeretnél lazítani a YouTube-on;
- lefárasztott, de lelkiismeretes polgárként mindenképp beleszólnál abba, hogy ki legyen a polgármestered, és ha már ott vagy, akkor egy füst alatt az európai képviselőket is kipipálnád. Esetleg van is értelmes jelölted, akiért mégis úgy döntesz, hogy összeszeded magad, és kezedbe veszed a
sorsodszavazópecsétet.
Hogyan szavazhatsz könnyen és gyorsan?
Ha a személyi igazolványodban szereplő állandó lakhelyeden élsz, és évek óta jársz szavazni, akkor már tudod, merre vedd az irányt. Ha Romániában vagy, de másik településen, mint az állandó lakhelyed, akkor csak belibbensz a legközelebbi szavazóhelyiségbe, ahol felvesznek az ideiglenes választói névjegyzékbe, és máris kezedbe nyomják az íveket a jelöltekkel.
Ha most szavazol először, esetleg címet, lakhelyet változtattál a legutóbbi voksolás óta, vagy más okból meg szeretnéd nézni, hol van az a szavazóhelyiség, ahol lakhelyed (domiciliu) szerint szerepelsz az állandó választói névjegyzékben, akkor kattints ide. Ez a Választási Hatóságnak a nyilvántartása (Registrul Electoral), úgyhogy bátran megadhatod a személyi számodat (CNP) és a nevedet. Ezeket kéri a honlap, miután bizonyítottad, hogy élő ember vagy – azzal, hogy rossz minőségű képeken azonosítottál buszokat vagy tűzcsapokat.
Az adataid után még egyszer be kell kattintanod, hogy nem vagy robot, és a honlap megjeleníti a szavazóhelyiséged számát, pontos címét, és annak az intézménynek – általában iskolának, óvodának – a nevét, ahol az illető szavazóhelyiséget berendezték. A honlap térképen is megmutatja, hogy ez hol van, illetve ha oda kattintasz, hogy Du-ma la sectie!, akkor megnyitja neked a Google Maps útvonalkereső funkcióját.
Ha külföldön vagy a szavazás napján akár azért, mert ott laksz, akár azért, mert épp vakációzol, akkor a külügyminisztériumnak ezen a listáján tudod megkeresni, hol van legközelebb hozzád olyan román nagykövetség, konzulátus vagy kulturális intézet, ahol voksolhatsz. A külképviseleteken június 9-én csak az európai parlamenti képviselőjelöltekre szavazhatsz, az itthoni településed polgármester- és tanácsosjelöltjeire nem.
Ha külföldön élsz, és annyira integrálódtál már, hogy feliratkoztál egy másik uniós ország választói névjegyzékére, akkor nem szavazhatsz a román külképviseleteken a romániai jelöltekre. Csak akkor, ha aláírod, hogy becs’szó nem szavaztál az aktuális országod jelöltjeire.
Ha itthon vagy külföldön bejutottál a szavazóhelyiségbe, először beszkennelik a személyidet (külképviseleteken az útleveled is elfogadják). Így bizonyosodik meg a helyi választási bizottság, hogy betöltötted a 18 évet, és nem kaptál olyan jogerős ítéletet, amely eltiltana a voksolástól. Ezután megkapod az íveket a jelöltlistákkal és a pecsétet, hogy elvonulj a szavazófülke magányába, és élj állampolgári jogoddal.
Kire szavazz?
Ez az, amit nem fogunk megmondani neked. Ha rutinos szavazó vagy, akkor ezt már valószínűleg eldöntötted. Ha még nem, akkor te a kisebbségünk kisebbségéhez tartozol, és meghagyjuk neked a jelöltek felfedezésének örömét. Az abszolút hivatalos listát az összes párt összes jelöltjével itt találod az Országos Választási Bizottság honlapján.
Ez pedig az Expert Forum (közpolitikákat és közigazgatási reformot elemző bukaresti think-tank) összesítése róluk foglalkozás, nemi megoszlás, betöltött munkakör szerint:
A közel 500 jelölt (a 12 párt szinte mindegyike feltöltötte a 43 fős listát) harmada nő. A legtöbben, 80-an közgazdászok, de sok a jogász és a mérnök a jelöltek között. Ezek persze játékok. Azok is tudják, akik készítették, hogy a választó nem aszerint dönt, hogy a jelölt hány éves, és tanár-e vagy gázszerelő, hanem hogy neki személyesen mit mond a jelölt, a párt, és mekkora bizalmat keltenek benne.
A jelöltek közül kevesen élnek azzal a hagyományos módszerrel, amely a választót józan eszűnek és érdeklődőnek feltételezi: hogy elmondják, eddig mit csináltak (akár az EP-ben, ha már képviseltek minket korábban), és milyen konkrét ügyeknek szentelik a következő öt évet, ha bejutnak. Listából is sok van, jelöltből kiváltképp (12 pártlista plusz négy egyéni jelölt), és ha az ember nem szán rá pár napi kutatómunkát, akkor esélye sincs tisztába jönni azzal, hogy legalább az esélyes jelöltek mit kínálnak neki.
Ezt a túlterhelést szeretnék könnyíteni a jelölteket osztályozó rangsorok. De nem biztos, hogy sikerül nekik. A társadalmi ügyekért online és offline lobbizó Declic csoport alkalmazását könnyű használni: az elején eldöntöd, hogy kevesebb lopást vagy kevesebb pazarlást szeretnél, kiad pár témát, azok közül is rákattintasz egyre, majd a következő kattintásnál már azokat a jelölteket jeleníti meg, akik szerinte leginkább illenek az elképzeléseidhez. Ezt hatszor tudod végigjátszani, és ha a témákban számodra következetes jelöltekre akadtál, akkor csak gratulálni tudunk.
Az ennyire egyszerű és egyszerűsítő alkalmazásoknál mindig érdemes megnézni, hogyan társítja a te elképzeléseidet a jelöltek elképzeléseihez, és a Declic ezt el is árulja. A saját, az elmúlt években felkarolt témáit hat cél szerint csoportosította, majd megnézte, hogy 27, tartalmában ezekhez illő EP-javaslatról hogyan szavaztak vagy nyilatkoztak a mostani jelöltek. Aki 66%-ban a Declic szája íze szerint szavazott, az a TOP kategóriában landolt, az 50-50%-osak a MEH kategóriába kerültek. Aki nem szavazott vagy nyilatkozott a témában, annak esélye se volt bárhova bekerülni. Megtörténhet, hogy itt nem is bukkansz rá arra, aki neked eredetileg szimpatikus volt.
A nemzetközi környezetvédő és klímatudatos szervezetek aszerint rangsorolták az eddigi képviselőket, hogy mennyire zöldek. Mondhatod, hogy ez szűk szempont, de ha figyelembe veszed, hogy ebben a Föld nevű kondérban mind együtt fődögélünk, és hogy az EU gigantikus összegeket ad minden téren a zöldítésre a következő hét évben, rögtön nem lesz mindegy, hogy ezeket a pénzeket tervezetten, az üvegházhatást csökkentő befektetésekre költjük el, vagy a közelgő határidő miatt pánikszerűen, átgondolatlanul. Így is, úgy is alklamazkodunk a klímaváltozáshoz, de tervezetten alkalmazkodni olcsóbb, és több embert megvéd.
Aszerint, hogy a zöld átállással, klímával, biodiverzitással, szennyezéssel kapcsolatos 30 EP-témában hogyan szavaztak, és mennyi elkötelezettséget mutattak afelé, hogy ne sivatagosodjunk el, ne szennyezzük egymás vizét és levegőjét, a képviselőket a Védelmezők, a Halogatók és a Prehistorikus nézeteket vallók közé sorolták.
Bár azt gondolnánk, hogy legtöbben az így is, úgy is szavazgató Halogatók voltak, a zöld civilek összesítésében Prehistorikusból volt a legtöbb, az EP közel fele (304 képviselő), de jönnek fel a Védelmezők, 247-en voltak ebben a ciklusban. A képviselőket úgy rangsorolták, hogy 0 és 100 közötti pontszámot adtak nekik aszerint, mekkora százalékban követték a nemzetközi zöld szervezetek ajánlásait a 30 szavazásnál.
A Néppárt soraiban és azzal együtt szavazó RMDSZ-es képviselőink mindössze 18 százalékban követték a zöldek ajánlásait, és a prehistorikus nézeteket vallók közé kerültek (.pdf, 28. oldal). Holott egyéni megszólalásaik nem ennyire katasztrofálisak. Se Winkler Gyula, se Vincze Lóránt nem tagadja a klímaváltozást, és megszavazta a zöld átállást kezdeményező Európai zöld megállapodást 2020 januárjában. A zöld átállás hogyanjáról szóló ügyekben vegyesen szavaztak, és csak a kampányban kezdtek el méregzöldezni.
Ha téged nem annyira a témák érdekelnek, mint inkább az, hogy a szép fizetéssel járó pozícióban legalább dolgozzon meg a képviselő a pénzedért (az unió intézményeit is mi tartjuk el), akkor merülj el a Panorama.ro látványos kimutatásában arról, hogy a hazai EP-képviselők közül ki hányszor volt jelentéstevő, árnyékjelentéstevő, hány ügyet vitt azokban a szakbizottságokban, amelyekbe beült.
A számok szerint Vincze a hazai élboly végéhez vagy a középmezőny éléhez tartozik, Winkler inkább a végéhez. Vincze két-háromszor annyit dolgozott, mint Winkler – állíthatnánk, ha tudnánk, gyakorlatilag mennyi munkát jelentett Vinczének a hét, Winklernek a két jelentéstevés ebben a mandátumban. A számok mindenesetre jóval aktívabbnak mutatják Vincze Lórántot mind a hét vizsgált munkaterületen, mint Winkler Gyulát. Winkler viszont legalább nyilatkozott a Panoramának a munkájáról – igaz, nagyjából kampányszlogenekben. Konkrét tevékenységüknek külön anyagot fogunk szentelni.
(Ha szórakozni szeretnél a statisztikákon, akkor a Politico ábráiba és rövid leírásaiba pillants bele. Kiderül, egy német nevű spanyol szélsőjobb képviselő tweetelt legtöbbet, 116 ezret a most lejáró mandátumban. Megtudhatod, ki adta be a legtöbb egyéni indítványt, nem vesztegette az időt azzal, hogy szövetségeseket keressen az ötleteihez, és ki dumált legtöbbet a plénumban. Azt nem kell megtippelned, ki bukott ki az EP-ből a legvadabb, ERESZd-el-a-hajamat módon, mert azt minden magyar ember tudja.)
Az RMDSZ-nek és szavazóinak akkora mázlijuk van, hogy jelöltjeik a szavazólap első oldalára kerültek. Ha eleve rájuk akartál szavazni, akkor nincs nehéz dolgod. Ha viszont utána néztél a független jelölteknek, és köztük van az, aki végül elnyerte a politikai szimpátiád, akkor a jelölti ívek utolsó oldalaihoz kell ellapoznod, ott tudsz rájuk pecsételni. Azt ugyan nem mondjuk meg, kire szavazz, de azt igen, hogy
mire szavazol.
Az Európai Uniót több testület irányítja: az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács (European Council) és az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union). Igen, tudjuk, hogy bonyolult – ha úgy érzed, itt már elveszíted az intézményi fonalat, ugorj egyből az Európai Parlamenthez, vagy az RMDSZ harcias 12 pontjához.
Nézzük erősorrendben: az Európai Tanácsban a tagállamok állam- és kormányfői ülnek, attól függően, melyik ország kit küld. Kormány- és államfői pozíciójukba mi választottuk meg őket. Az Európai Tanács tagja még az Európai Bizottság elnöke, és testületnek saját elnöke is van, jelenleg Charles Michel. Az Európai Tanács negyedévente ül össze, vagy ha a tagországok vezetőinek az Unió egészét érintő, nagy horderejű ügyben kell sürgősen dönteniük. Ezeken a csúcstalálkozókon a szabályok konszenzusra kényszerítik őket, és mindenkinek vétójoga van.
Az Európai Unió Tanácsában (Council of the European Union) – egyszerűbben: a Tanácsban – hozzák meg az ágazati döntéseket, amelyek aktuálisan a leginkább érintenek bennünket. Az Európai Unió Tanácsában a tagországok miniszterei, esetenként államtitkárai ülnek össze havonta, de menet közben is irgalmatlanul megy az egyeztetés szakértői szinten. Összehangolja az uniós országok szakpolitikáit, és kialakítja az EU kül- és biztonságpolitikáját a fentebb említett Európai Tanács irányelvei alapján.
Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen dolgozza ki, vitatja meg és fogadja el az uniós jogszabályokat. Hogy mikor miről dönt az Európai Unió Tanácsa, vagyis hogy mi kerül napirendre, azt leginkább a soros elnökséget betöltő ország befolyásolja. Most Belgium, júliustól félévig Magyarország. (Frissítés, 2024.06.06.: A szöveget a két Tanács világosabb elkülönítése érdekében módosítottuk az eredetileg megjelenthez képest.)
Az Európai Bizottság közkeletű beceneve az Európai Unió kormánya. Tagjait, az egyes szakterületekért felelő biztosokat nem mi szavazzuk meg, a személyekről az őket delegáló ország kormánya és kormánypártja dönt. A bizottság nagy szakapparátussal dolgozik (a.k.a. bürokraták, de nem kóklerek), és több szerepet lát el: végrehajtja az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben született döntéseket, azokat számonkéri a tagállamokon, és közben ő maga kezdeményezi a fontos jogszabályokat.
Az Európai Parlament nem hozhat olyan jogszabályt, amit nem az Európai Bizottság kezdeményezett. Egyre több területen van együttdöntési joga az Európai Tanáccsal (ezt lejjebb, az RMDSZ prioritásainál világítjuk meg jobban), és ezek legalább fontos döntési jogkörök: költségvetés, mezőgazdasági politikák, zöld átállás. Az, hogy az EP egyedül nem dönt, azért is paradoxon, mert az Európai Parlament a legnagyobb, bő hétszáz fős testület, és tagjait, az EP-képviselőket közvetlenül mi választjuk meg. Azaz az uniós döntéshozásban ez a legreprezentatívabb intézmény, és ez rendelkezik a legerősebb választói felhatalmazással.
Míg az előző két testületben a cél az azonnali érdekek összecsiszolása, az EP egyik fő szerepe, hogy hallassa a polgárok hangját: szabad és nyilvános a vita, hangosak az érdekellentétek, és folyamatosan, ügyenként változik a többség, amely eldönti a szavazásokat. Van ugyan hét pártcsalád (meg a pária státusú függetlenek), de nincs pártfegyelem: a frakciók az EP-ben nem írhatják elő a tagjaiknak, hogy milyen ügyben hogyan szavazzanak.
Ilyen szempontból teljesen indokolt az RMDSZ egyik kampányszlogene, miszerint legyen hangunk Európában. Meg abból a szempontból is, hogy a júliustól 720 fős Európai Parlamentben a romániai polgárokat mindössze 33, kifejezetten az erdélyi magyarságot pedig felvállaltan két ember fogja képviselni. S akkor legalább hangunk legyen.
Mire elég két ember az EP-ben?
Semmire, ha azt a szlogenüket vesszük, hogy meg kell változtatni az Uniót. Viszont igen sokra, ha belegondolunk, hogy a 2019-ben 747 fős parlament Ursula von der Leyent mindössze 9 – kilenc! – fős többséggel választotta meg az Európai Bizottság elnökévé. A mi képviselőink is megkérhetik az árukat, amikor megszavazzák von der Leyen utódját. Ez ugyanis az Európai Parlament egyik fontos jogköre: hiába egyeznek meg a tagállami kormányok, hogy kit akarnak az Európai Bizottság élére, az illető személyt meg kell szavaznia az EP egyszerű többségének is: fele + egy képviselőnek.
Az EP szavaz az EU hétéves költségvetéséről is. A jelenlegi 2027-ben jár le. A most megválasztandó képviselők a mandátumuk felénél gőzerővel kell belevessék magukat az újabb költségvetés megtervezésébe. Főleg, hogy akkor már látszik, mit tudtunk jól elkölteni ahhoz, hogy 2030-ra tényleg tudjuk érdemben csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Az Európai Parlament jóvá kell hagyja az új tagállamok felvételét az Unióba, és azt is, ha az Európai Tanács meg akarja állapítani és büntetni, ha valamelyik tagállam rendre megszegi az uniós alapelveket és a szövetség értékeit. Jelenleg egyedül Magyarország áll ilyen eljárás alatt, amelynek egyik, mostanában egyre hangosabban emlegetett következménye az is lehet, hogy egyszerűen megvonják Magyarország vétójogát az Európai Tanácsban. Ezt két vagy tizenöt képviselő nem tudja megakadályozni, annyit simán le lehet szavazni egy 720 fős parlamentben.
Arra viszont elég két EP-képviselő, hogy kampányban elmagyarázza, milyen konkrét ügyekkel foglalkozott öt évig az Európai Parlamentben. (Nagyon hasznosakkal egyébként.) Hogy elmagyarázza, konkrétan milyen döntéseket tart rossznak, ha már ezt hangoztatja. Hogy miért csak kampányban jutott eszébe megváltoztatni az Uniót, addig miért szavazott zömében együtt a legnagyobb frakcióval. Hogy az RMDSZ hogyan szeretne beleszólni az Európai Bizottság összetételébe, ha a romániai biztost jelölő kormányból kiszorították, mert az elnöke nem volt hajlandó elítélni Orbán Viktor rasszista kijelentését.
Ahogy arra is elég két képviselő, hogy összemosás helyett elmagyarázza, hogy az uniós tagállamokban fizetett mezőgazdasági támogatást, az APIA-pénzeket nem érinti az az alap, amelyből az EU támogatja Ukrajnát. Arra is elég, hogy ha a kampánybeszélgetéseken felmerül a háborús félelem, akkor elmagyarázza, hogy az Uniónak egyszerűen nincs jogköre arra, hogy tagállamainak sorkatonáit Ukrajnába vagy bárhova máshova küldje, és nem is fogja küldeni. Nincs közös katonaság, nincs védelmi biztos az EB-ben, Romániában pedig nincs sorkatonaság. Hogy mindenhol elmagyarázzák, nem az Unió halogatja a schengeni csatlakozásunkat (az EB már rég késznek tartja rá Romániát), hanem egyetlen tagország, Ausztria.
Mit akar elérni az RMDSZ az Európai Parlamentben?
Ezek az összemosások az RMDSZ-nek az EP-ben érvényesíteni kívánt politikai céljait, prioritásait vezetik be a kampány honlapján. Arra sajnos nem jók, hogy kritikai gondolkodásra sarkalljanak, és ezzel megerősítsenek téged, erdélyi magyar választót, mert semmilyen érvelés nem áll mögöttük. Így csak elbizonytalanító kampányszlogenek egy olyan közegben, ahol az elmúlt pár évben amúgy is megcsappant az EU-ba vetett bizalom.
Közvélemény-kutatásokból tudjuk, hogy bár az erdélyi magyaroknak már csak 26 százaléka bízik az Európai Unióban, azért a kétharmadunk el fog menni EP-képviselőt választani. És azoknak a kétharmada, akik elmennek, az RMDSZ jelöltjeire fog szavazni. Az RMDSZ listáján az első két, minden valószínűség szerint befutó helyet az aktuális EP-képviselőink foglalják el, Winkler Gyula és Vincze Lóránt. Ezért azt vizsgáljuk meg tüzetesebben, mit szeretne elérni számunkra az EP-ben az RMDSZ és két befutó jelöltje. (Frissítés, 2024. 06. 06.: A bizalmi indexet eredetileg tévesen tüntettük fel 49%-ként. A kutatás szerint a románok 49%-a bízik az EU-ban, az erdélyi magyaroknak csak a 26%-a.)
(A harmadik jelölt, Szilágyi Dóra Emese egy személyben pipálja ki az RMDSZ saját kvótáit: fiatal és nő. Annak ellenére, hogy nem fog bejutni, az RMDSZ rá testálta az egyik legnehezebb feladatot: hogy becsatornázza a fiatalok voksait. Csak a tutira nem befutó negyedik és ötödik helyre fért fel az EMSZ és a MPE jelöltje annak fejében, hogy ezek a törpepártok ne kampányoljanak az RMDSZ ellen. Mondjuk mellette se nagyon kampányolnak: nem Szilágyi Zsolt beszél hozzánk a YouTube-reklámokban, Zazula Béla neve pedig csak a hardcore MPP-sek számára ismerős.)
Az RMDSZ 12 pontban jelölte meg, mit szeretne az Európai Parlamentben.
1. Tovább fog harcolni uniós kisebbségvédelmi szabályozásokért.
Az erre hivatott Minority SafePack-et az EP elfogadta, az Európai Bizottság tíz éve nem akar jogszabályt alkotni róla. Ha az RMDSZ valóban ezt szeretné, akkor kérdés, hogy miért folyamatosan szuverenistázó partnereket hív meg a kampányrendezvényeire (Szijjártó Péter, Orbán Balázs, Orbán Viktor), akik azt szeretnék, hogy az Unió még kevesebb dologba szóljon bele, mint most, amikor a kisebbségvédelembe még nem is szól bele.
2. Kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, és az Unió vonja be az önkormányzatokat is a kohéziós és agrárpolitikák előkészítésébe.
Egyrészt az Unió tőlünk nem vont meg forrásokat, teljes mértékben a kormányon és a pályázó önkormányzatokon, vállalkozókon múlik, hogy a nekünk járó forrásokból mennyit tudunk lehívni. Másrészt a helyi közösségek autonómiáját erősíti, ha az Unió bevonná az előkészítésbe az önkormányzatokat, és ez egyúttal jól irányzott gyomros volna a PSD-nek és a Fidesz szuverenistáinak, akik minden forrást igyekeznek központosítani.
Mindenképp megérné legalább kampányban tisztázni, hogy az EP rá tudja-e venni a Bizottságot, hogy konzultáljon közvetlenül az önkormányzatokkal, illetve hogy a Régiók Bizottsága, ahol gyakran felszólal Borboly Csaba és Emil Boc, pont ezt a feladatot látja el, amit az RMDSZ követel.
3. Az EU itthon segítsen munkahelyeket teremteni a fiataloknak, ne pedig arra ösztönözze őket, hogy külföldön keressék a megélhetést. Olyan uniós közpolitikákra van szükség, amelyek a szakemberképzés és a szakiskola-hálózat megszilárdítását szolgálják.
A munkahelyteremtés, a fiatalok munkába állásának támogatás a román állami szabályozáson és a vállalkozók hozzáértésén múlik. Nem az Európai Parlament szabja meg, hogy nyugatabbra magasabbak legyenek a bérek, itt is, ott is minden vállalkozó kétségbeesne, ha az EP határozná meg a fizetéseket. Hogy hol milyen szakiskola működjön, azt Romániában a helyi önkormányzatok döntik el. Az RMDSZ legalább annyit elárulhatott volna ebben a kompetenciakeverésben, milyen közpolitikákat fog javasolni az EP-ben, hogy azok a szakképzést erősítsék.
4. Támogatjuk az uniós minimálbér elvének alkalmazását itthon is.
Az jó, mert azt az EP már 2022 nyarán megszavazta, és most telik le a kétéves határidő, hogy a tagállamok a minimálbért a bruttó országos átlagbér felére emeljék. Két éve ez nálunk 35% volt, ha a Ciolacu-kormány júliusban megemeli az ígért 3700 lejre, akkor elérné az országos átlagbér 43,5%-át. Az átlagbér 50 százalékának eléréséhez 4250 lejre kellene emelni a minimálbért. Ehhez „pusztán” a román kormányt és a hazai vállalkozókat kell meggyőzni, már rég nem az EP-t.
5. Tagállami döntéshozatalt a migráció kezelésében!
Ez most is tagállami kompetencia. Akkor mégse változzon az Unió?
6. Az ukrán gabona exportja helyett az erdélyi magyar gazdákat, a helyi termékeket támogassa az Unió!
A kettő egyáltalán nem függ össze, és ezt az RMDSZ is jól tudja. Ráadásul Magyarország, Lengyelország és Szlovákia továbbra is tiltja, hogy kereskedői ukrán gabonát importáljanak, és Románia is csak akkor engedi meg a hazai gazdáknak és feldolgozóknak, hogy Ukrajnából importáljanak gabonát, ha dokumentumokkal igazolják, hogy szükségük van erre a plusz importra. Az agrágminisztérium még ekkor is megtilthatja nekik. Románia is élhet az általános tiltással, az RMDSZ ebben a kérdésben is a román kormányhoz, nem az EP-hez kell, hogy forduljon.
7. Több támogatást a kis- és középvállalkozásoknak!
Ugyanez volt a 2. pontban. Itt még az RMDSZ kiegészíti azzal, hogy Az uniós projekteket lebonyolító vállalkozások esetében állami fedezetű kamattámogatott hiteleket kell elérhetővé tenni. Vagyis ismét állami kompetenciát, állami fedezetű hiteleket kér – de miért az EP-től?
8. Kevesebb bürokráciát! Ne legyen nehezebb a támogatások lehívása, mint a valódi értékteremtés.
Ellent kell mondanunk a cikk címének: azt még a kampányban is megtudtuk, mert a kolozsvári megmondóesten mesélte Kelemen Hunor, hogy például a PNRR ráeső részében Cseke Attila fejlesztési miniszterként sikeresen csökkentette az itt lehívható támogatásokkal járó bürokráciát. Vagyis hogy melyik állam mennyire bízik meg a polgáraiban, a vállalkozóiban, a polgármestereiben, és mennyi papírmunkával terheli meg őket, az szintén az állam saját belső döntése, és egyáltalán nem függ az EP-től.
9. Méltányos legyen a zöld átállás, ne erőltetett ! Az Unió az ambiciózus éghajlatvédelmi céljait egyeztesse össze a tagállamok gazdasági lehetőségeivel és társadalmi tűrőképességével.
Ez a pont remekül illusztrálja, hogy kinek mi a szerepe egy ilyen monstre folyamatban, mint például a zöld átállás. Az Európai Tanács 2019-ben véglegesítette, az Európai Parlament 2020-ban fogadta el, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mivel irgalmatlanul sok területen kell megszabni, hogy ezt hogyan csináljuk, az Európai Parlament 2023 őszéig dolgozta ki az Európai Tanáccsal, és szavazta meg sok külön jogszabályban, hogy melyik területen (fuvarozás, energiatermelés, mezőgazdaság, stb.) hogyan és mennyivel csökkentsük a kibocsátást úgy, hogy egyik ágazat vagy tagállam se pusztuljon azért bele. Ezeket a külön jogszabályokat nevezzük Fit for 55 csomagnak. Ez most már hatályos, és arra vár, hogy a tagállamok kidolgozzák a konkrét kibocsátáscsökkentő intézkedéseiket.
Itt lép be az Európai Bizottság hatásköre: sürgetni fogja a tagállamok kormányait, hogy dolgozzák ki az intézkedéseket, számon fogja kérni ezeket, és bírálni fogja, ha ezek látszatintézkedések lesznek, és előreláthatóan nem vezetnek a jogszabályokban megszavazott klímacélokhoz. Vagy hosszas tárgyalások után ideiglenes felmentést ad egyik vagy másik tagországnak egyik vagy másik vállalás alól. De azt a feladatot, hogy az egész méltányos legyen, és összeegyeztethető a tagállamok lehetőségeivel, azt elméletileg az Európai Parlament elvégezte a most záruló mandátumban a Fit for 55 jogszabálycsomagban. Ha pont az erdélyi magyar gazdákkal szúrna ki, akkor azzal Winkler és Vincze legkésőbb tavaly végig kellett volna turnézza Erdélyt, de valahogy akkor nem kongatták a vészharangot.
A társadalmi és gazdasági tűrőképesség pedig azzal is formálható, hogy az RMDSZ két jelöltje például elmondja, a jogszabálycsomagban Románia nem 55%-os csökkentést, hanem 12,7%-osat vállalt a 2005-ös kibocsátási szinthez képest. És hogy ez konkrétan mit jelent majd a romániai gazdákra nézve.
10. Ne védje jobban az EU a medvét, mint a saját állampolgárait! Brüsszelnek meg kell szüntetnie a barnamedve szigorúan védett státuszát.
Igazán szép csúsztatás, mert itt is az egyes tagországok maguk döntenek arról, engedélyezik-e a medve vadászatát, az állomány kontrollját a bevételt is hozó vadászattal. A skandináv vagy a nyugat-balkáni országokban létezik vadászati kvóta, évente bizonyos számú medvét jogszerűen ki lehet lőni. Nálunk is létezett 2016-ig, amikor a Cioloș-kormány betiltotta, és azóta egyik kormány se dolgozta ki vagy vállalta fel a medvevadászat szabályozását.
Holott nálunk él a legnagyobb medvepopuláció, emiatt itt támadnak legtöbbször emberekre és háziállatokra, és valószínűleg itt mérgezik meg a legtöbb medvét. Ezt sem az EP fogja megoldani, képviselőink nem is kérték eddig a faj szigorú védettségének megszüntetését.
11. Erősebb fellépést a szélsőségesek ellen!
Végül is az Európai Parlamenten keresztül is meg lehet kérni a román csendőrséget, hogy védje jobban az úzvölgyi temetőt a román szélsőjobbtól, ha az ismét oda kíván látogatni, de talán hatásosabb lesz közvetlenül a román hatóságoknak szólni. Főleg hogy most az egyik hivatali kapcsolat, a Hargita megyei prefektus is magyar, RMDSZ-es politikus.
12. Olyan Európát akarunk, amelynek súlya van a világban, gazdaságilag versenyképes marad. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje határait és polgárait. Támogatjuk a védelmi biztos pozíció létrehozását, az európai védelmi ipar és az ehhez kapcsolódó kutatások fejlesztését.
A követelés első felével minden európai polgár és európai képviselő egyetért. Csak az nem derült ki a kampányban, hogy az EP-képviselőink eddig mit tettek az Unió versenyképességének megőrzéséért – miközben ténylegesen tettek érte.
Arra viszont jó volt a kampány, hogy kiderüljön, az RMDSZ, lám, szeretne védelmi biztost az EB-be, a kampánymeghívottjai viszont, a Fidesz vezetői nem. Konkrétan a kolozsvári megmondóesten derült ki, de csak akkor, ha nagyon figyeltél Orbán Balázs hosszas válaszaira. Sajnos se Kelemen Hunor, se a vendégei nem voltak érdekeltek abban, hogy élőben tisztázzák számunkra, ezekben a vitás kérdésekben ki hol áll, és miért pont ott áll.
Az RMDSZ május végéig 1,1 millió eurót csoportosított a kampányra: a vidékjárásra, a városi Nincs mese megmondóestekre, és hogy szlogenek, posztok, fotók, videók ezreivel hirdesse tele a social media felületeinket. Ebből 1,1 millió lejt szánt az EP-kampányra, 4,4 millió lejt az önkormányzati választási kampányra az Expert Forum összesítése szerint.
Hogy ezekből a szlogenekből, videókból miért nem áll össze egy öt évre szóló, koherens politikai program? Az RMDSZ miért állítja be inkompetensnek a saját képviselőit, amikor létező vagy abszurd dolgokat követelget „az Uniótól” prioritásokként? A kampányban miért nem tudtál meg semmit arról, hogy az RMDSZ 12 pontjából mit és hogyan lehet elérni öt év alatt és miért pont az Európai Parlamentben?
Miért nem hallunk róla, hogy az RMDSZ konkrétan milyen kisebbségvédelmi lépéseket tervez, amikor itt az Unió keleti felén rendezés helyett egyre veszélyesebbnek tartják a nemzeti kisebbségek igényeit? Ezekben a lépésekben milyen szerepet szán az RMDSZ neked, erdélyi magyar választónak? Az RMDSZ miért csak annyit képzel rólad, hogy átlátható számadás és realista, hihető program helyett összefüggéstelen szlogeneket mantrázzon a füledbe, és Simionnal meg Șoșoacával riogasson? Többek között ezeket szerettük volna megkérdezni a két jelölttől és Kelemen Hunortól, de olyan sűrű a kampányprogramjuk, hogy egyikük sem vállalta, hogy válaszol.
De te, erdélyi magyar választó, most talán már sejted, miért fárasztja le az agyadat ez a kampány.
A nyitóképhez felhasznált fotó forrása az RMDSZ hivatalos Facebook-oldala.
Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.
