Váratlanul ért sokakat, hogy egyes helyeken a vízszolgáltatás napokra leállt – éppen abban az időszakban, amikor a hőség újabb rekordokat döntött. A közösségi médiában sokan arra gyanakodtak, hogy a víztartalékok egyszerűen elfogytak, vagy pedig az ivóvíz-szolgáltató infrastruktúra alulméretezett.
A Kolozs és Szilágy megyét zömében lefedő közműcég, a Compania de Apă Someș S.A. árnyalja ezt a képet: a vízhiány veszélye nem áll fenn, és az infrastruktúra bővítése sem feltétlenül megoldás.
Szerintük a vízhálózatot a fogyasztók terhelik túl: a lakosság egy része nemcsak háztartási vízként használja az ivóvízet, ahogyan az a szerződésükben áll, hanem például medencék feltöltésére vagy mezőgazdasági területek, veteményeskertek és üvegházak öntözésére is.
A kialakult helyzet jobb megértéséhez felkerestük a közműcég szakembereit. Személyes interjúban magyarázta el a problémát Victor-Lucian Croitoru, a Compania de Apă Someș kommunikációs igazgatója, valamint írásban felelt kérdéseinkre Sebastian Lucaciu sajtófelelős.
Hová nem jutott ivóvíz?
A június-augusztusi időszakban több tucat Kolozs és Szilágy megyei településen vették el a vizet akár két-három napra is. A Compania de Apă Someș a weboldalán és Facebook-oldalán értesítette a lakosságot arról, hogy a kánikulában a megnövekedett vízfogyasztás miatt a hálózat túlterhelődött, ezért napokra el kellett zárják a vizet egyes településeken ahhoz, hogy újratöltsék a települési víztartályokat.
Kolozs megyében 83, Szilágy megyében pedig 38 olyan település volt, ahol a júliusi kánikulában a lakóknak ideig-óráig nélkülözni kellett az ivóvizet a rendszer túlterhelése miatt. A Compania de Apă Someș a megyehatáron levő falvakba is szolgáltat ivóvizet, közülük Maros megyében 3, Beszterce-Naszód megyében pedig 2 településen jelentett problémát a vízhiány július folyamán.
Az összesen 125 települést az alábbi térképen jelöltük meg úgy, hogy a kék rajzszögek leírásában tüntettük fel, július folyamán hányszor jelentette be a közműcég, hogy ideiglenesen elzárja a vizet az illető településen:
A kimaradás azért is okozott felháborodást, mert a közműcég nem mindig értesítette előre a lakókat arról, hogy az ivóvíz-szolgáltatás leáll, így a lakók nem tudtak tartalékolni. A rendszer túlterhelését nem lehet előre kiszámítani, válaszolta kérdésünkre Sebastian Lucaciu sajtófelelős.
Hogyan működik a rendszer?
A probléma jobb megértéséhez bemutatjuk, hogyan működik a vízszolgáltatás. Kolozs megye legtöbb települését a körülbelül 70 millió köbméter vizet tartalmazó Tárnica-tóból látják el. Ezt a fő vízforrást egészítik ki helyben a talajvíz, források, patakok által táplált kutak.
A vízhálózat Gyalutól indul (itt tisztítják a gyűjtőtó vizét), és viszi el a vizet Kolozsvárra, Szamosújvárra, egészen Désig, illetve számos elágazásban a kisebb településekre.
Kolozs megye egyébként szerencsésnek mondható olyan szempontból, hogy a vízhálózat magasabban fekvő területről indul, és viszi a vizet az alacsonyabban fekvő mezőségi településekre. Viszonylag kevés zónában kell magaslatra felpumpálni a vizet, mutatta a hátánál lévő térképen Croitoru.
A magasabban fekvő lakóövezetekbe felpumpált ivóvizet helyi tartályokban gyűjtik össze, ezekben a víz folyamatos körforgásban van. A messziről felismerhető, henger alakú tartályokat úgy méretezték, hogy azok napközben nyolc órán keresztül tudják biztosítani az adott zóna maximális vízellátását.
A közműcég az esti és éjszakai órákban tölti újra a tartályokat, amikor elvileg a lakók kevesebb vizet használnak, és az energiaárak is alacsonyabbak. Azonban ha a lakók este és éjszaka ezt a vizet használják a kertjeik öntözésére, akkor a tartályoknak nincsen idejük feltelni.
A víz útja egyes települések csomópontjain elágazik. Egy ilyen csomópont például Apahida, ahonnan elágazások viszik a vizet a Mezőség fele. Ha Apahidán elkezdenek medencéket feltölteni, veteményeskerteket locsolni, akkor a következő két faluba már nem jut víz, szemléltette a problémát Croitoru.
Megoldás lenne az infrastruktúra bővítése?
Kézenfekvő megoldásnak tűnik a nagyobb tartályok beszerelése, ez azonban Victor-Lucian Croitoru szerint további problémát okozna. Ugyanis a kisebb vízhasználat idején – például télen – a tartályokban nem cserélődne időben a víz, így ihatatlanná válna.
Továbbá tudni kell, hogy a vízellátó infrastruktúra a helyi önkormányzatok tulajdonában áll, a közműcég csak bérbe veszi tőlük azokat. Így a vízhálózat bővítése részben a vízszolgáltatók, részben az önkormányzatok feladata.
A hálózaton jelenleg is dolgoznak: egy nagy uniós pályázatból évek óta újítják, és bővítik az ivóvíz- és szennyvízhálózatot 174 Kolozs és Szilágy megyei településen. A pályázat bruttó összértéke közel 2 milliárd lej (400 millió EUR), amelyből bruttó 1,2 milliárd vissza nem térítendő támogatást ad az EU.
A projekt eredményeként 2024 végére azok a települések is rá tudnak csatlakozni a Tárnica-tó vízellátó rendszerére, amelyek eddig a kutakból kapták az ivóvizet. Ez azért lenne fontos, mert a klímaválság veszélyeinek fokozottan ki vannak téve azok a helységek, ahol az ivóvizet a talajvíz, források vagy patakok által táplált kutak biztosítják, magyarázta a kommunikációs igazgató.
A kutak vízhozama a kánikulában egyre csökken, és a hirtelen szakadó esőzések sem tesznek jót az ivóvíznek. A kutakban felgyűlő vizet normális esetben nem szokták tisztítani, mert azt elvégzi a talaj. Azonban a nagy esőzések idején muszáj klórozzák a kutak vizét is, mert a domboldalon gyorsan lefolyó esővíz belemossa a talajvízbe a juhok és tehenek ürülékét, magyarázta az igazgató.
Növényvédő vegyszerek szennyezik a szilágysági vízkészletet
Crotioru hangsúlyozta, a Tárnica-tóban lévő víz arra is elég, hogy a közeljövőben Szilágy megyének is biztosítsa az ivóvizet. Ez a beruházás szintén része a fentebb említett nagy uniós projektnek, és azért van szükség rá, mert a Szilágy megyei hálózatot tápláló varsolci víztározó vize nagyon szennyezett.
A tavat ugyanis mezőgazdasági területek veszik körül, ahol a terményeket növényvédő szerekkel kezelik. Ezek beszivárognak a talajba, onnan a víztározóba, a tó vizének megtisztítása pedig nagyon sok pénzbe kerül, indokolta a döntést az igazgató.
Ha elkészül a Kolozs és Szilágy megyét összekötő vezeték, akkor ez lesz a leghosszabb, ivóvizet szállító fővezeték Romániában: 150 kilométer további 150 kilométernyi elágazással.
Milyen átlagfogyasztásra méretezték a rendszert?
A vízhálózat elemeinek méretét és bővítését normatívák alapján határozzák meg az adott település sajátosságainak és a lakosság növekedésének figyelembevételével.
A kérdésben irányadó szabályzat a víz- és szennyvízelvezetéssel, valamint egyéni hőközponttal bíró épületekben lakó személyek számára havonta 6,3 köbméter vízfogyasztással számol. Az átlagfogyasztás fejenként 8,4 köbméterre módosul, ha a meleg vizet távhőszolgáltató szolgáltatja.
Ugyanígy meg van adva, hogy egy felhasználó hány liter ivóvizet fogyaszthat a kertek és gyepek öntözésére vagy állatok itatására. Például, egy termőszezon alatt egy négyzetméternyi zöldségeskert öntözésére 300 liter vizet, a tehenek tartására havi 3 ezer liter vizet számolnak.
A keretszabályzat meghatározza a közintézmények és a vállalatok fogyasztói szabványait is. Azonban nem tartalmaz útmutatót arra, hogy mennyi vizet lehet a magánházak medencéinek feltöltésére elfogyasztani.
A vízszolgáltató kommunikációs igazgatója szerint sok probléma adódik abból, hogy a kertesházak tulajdonosaival kötött szerződések kizárólag a lakók háztartási vízfogyasztását foglalják magukba, és nem szerepel bennük, hogy a veteményeskertet is szeretnék öntözni.
Mekkora a túlfogyasztás?
A közműcég július 24-ei bejegyzéséből kiderült, hogy május-júniusban Kajántón volt olyan lakó, aki 54-szer, Erdőfeleken volt, aki 78-szor, és Dezméren volt, aki 87-szer több vizet fogyasztott, mint az előző két hónapban. Az igazgató még részletesebb kimutatást osztott meg:
Croitoru elmondta, hogy a július-augusztusi kimutatások még rosszabb eredményeket fognak hozni a kánikula növekedése miatt, de még nem kapták meg a végleges adatokat.
A kommunikációs igazgató beszélgetésünk során néhány extrém példát is felsorolt. Van például olyan háztartás, melynek március-áprilisi fogyasztása 0 köbméter víz volt. Ehhez képest május-júniusban 239 köbméter ivóvizet használt el.
„Ez egy víkendház kell legyen. Nyáron kimentek, és néhányszor feltöltötték a medencét. Nem tudok rá más magyarázatot”, magyarázta Croitoru. Egy másik háztartásnál 870 köbméter vizet fogyasztottak két hónap alatt. „Ennyi vízből körülbelül húsz olimpiai medencét lehet feltölteni”, hülledezett az igazgató.
Miért nem lehet fellépni a túlfogyasztók ellen?
„Ha én a vizet ivásra és mosakodásra adom el neked, akkor azt nem használhatod öntözésre. Csakhogy ezen paragrafus megszegését nem követi semmilyen szankció”, fejezte ki a tehetetlenségét az igazgató.
Bár a közüzemi szolgáltatásokat szabályozó hatóság (ANRSC) 88/2007-es számú rendeletének 229-es cikkelye alapján a felhasználónak kötelessége betartani a közműcéggel kötött szerződésben szereplő fogyasztói szabványokat, a jelenlegi törvények értelmében kizárólag azt büntethetik, aki nem fizeti ki a vízfogyasztását a közműcégnek.
A felhasználóknak elvben kötelességük értesíteni a vízszolgáltatót arról, ha a felhasználás módjában változás áll be (például üvegházat létesítenek), nagy kérdés, hogy ezt hányan teszik meg.
Továbbá a vízügyi törvény csak olyan esetben szab ki büntetőjogi eljárást vagy pénzbírságot, ha a fogyasztók illegálisan használják a természetben fellelhető vízforrásokat. Például, ha valaki a Szamosból pumpált vízzel öntözi a kertjét, szemléltette az igazgató.
Mi lenne a megoldás?
A vészhelyzetre több módon reagált a közműcég, de egyik sem hozott tartós megoldást, mondta el Croitoru. Először is a helyi önkormányzatokat arra kérték, ne öntözzék a köztereket, illetve segítsék tájékoztatni a lakókat a tudatos ivóvízhasználatról. Szórólapokat osztottak, és plakátokat ragasztottak ki a polgármesteri hivatalok, iskolák és templomok hirdetőtábláira, melyeken ez állt:
„Ne öntözzék a kerteket! Mások víz nélkül maradnak.
Alternatívák a kertészkedéshez, öntözéshez, állattartáshoz:
fúrt kutak, esővíz, patakok és források.”
Másrészt arra kérték a megyei katasztrófavédelmi hatóságokat, hogy a víz nélkül maradt településeken szólítsák fel a medencés szállodák, aquaparkok és autómosók tulajdonosait, hogy a vészhelyzet megoldásáig ne használják a közműcég által szolgáltatott vizet.
A krízis megoldását a differenciált, progresszíven emelkedő árak jelentenék Croitoru szerint. Amikor a közműcég vállalkozásokkal köt szerződést, akkor sokkal nagyobb vízfogyasztással számol, mint egy magánszemély vagy család esetén.
A víz mégis ugyanannyiba kerül a vállalkozóknak, mint a magánszemélyeknek. Például Kolozs és Szilágy megyében a felhasználók az egyik legalacsonyabb árat, egy köbméter ivóvízért nettó 5,12 lejt fizetnek, a kanalizálásért nettó 5,43 lejt, ahogy az látható a megyénkénti árak listáján.
„Én köbméterenként 3 lejért adnám a vizet, ha a családod fejenként 3-4 köbméter vizet fogyaszt – ez egy négyfős család esetében havonta 12 köbméter vizet jelent. Azonban, amikor egy négyfős családnak egy hónapban 80 köbméteres vízfogyasztása van, akkor egyértelmű, hogy másra is használják, mert ennyit nem lehet meginni. Ebben az esetben köbméterenként 100 lejért fogom adni a vizet”, vázolta az igazgató.
Croitoru szerint egy ilyen áremelés arra ösztönözné azokat a magánszemélyeket, akik az ivóvizet kertek öntözésére és állatok itatására használják, hogy keressenek más megoldásokat. Például, fúrassanak kutakat vagy a tavaszi időszakban gyűjtsék az esővizet tartályokba, ezekét állami támogatás is járhatna. Az utóbbi lehetőség azért is nyerő lenne, mert így az esővíz elvezetésének a költségét is meg lehet spórolni, osztotta meg ötleteit az igazgató.
A Compania de Apă Someș meg is tette az első lépést, differenciált árakat kérvényezett az illetékes hatóságtól, mondta el a kommunikációs igazgató. A vállalat augusztusban is már több településen el-elzárta a vizet, illetve vízszolgáltatási órarendet vezetett be. Az augusztusi kánikula ezen a héten üt be Erdély közepén.
Frissítés, 2024. augusztus 14.: A cég augusztus 14-én jelentette be, hogy szeptember elsejétől megemeli a víz árát. Az ivóvízet ősztől köbméterenként 6,16 lejért fogja adni, a szennyvíz elvezetéséért köbméterenként 6,53 lejt fog felszámolni.
A nyitóképen egy medencés magánház Kolozsvár körül. Fotó: Sipos Zoltán.
