Telenyomja tiltott mentollal a cigarettáját a Japan Tobacco International, majd letagadja a törvénysértést: senki nem számszerűsítette a cigik mentoltartalmát. A fiatalokra utaznak a dohánycégek.
- Románia EU-szinten az első három ország közt szerepel, ahol a legtöbb mentolos cigarettát szívják. Ez az összetevő egyre több fiatalt vonz, emiatt szoknak rá a dohányzásra. A fiatal, aktív dohányosok száma itthon meghaladja az 1,8 milliót.
- Brüsszelben megszavazták az ízesített és mentolos cigaretták tilalmát. Az európai irányelvet Románia is átvette 2016-ban, bár ellenezte a dohányipar finanszírozta jelentések alapján, és a cigarettagyártó cégek vezetőihez hasonlóan érvelt.
- 2020-ban a kormány a járványkezelésről szóló sürgősségi rendelettel halasztotta el a mentolos cigaretták betiltását. A halasztásról nem tájékoztatta az Európai Bizottságot, noha a forgalomba hozatali tilalmat uniós szinten hozták meg. Az illetékes egészségügyi és a pénzügyminisztérium azt állítja, hogy nem vett részt ebben a döntésben.
- Románia a tekintetben is a top háromban van Európában, hogy a dohányipar mennyire avatkozik bele a jogalkotási folyamatba.
- Bár mentolos cigarettát árulni már több mint egy éve nem legális, a Japan Tobacco vállalat (JTI) továbbra is forgalmaz mentolos termékeket Romániában. A fogyasztóvédelem megbüntette, termékeit jelenleg az Európai Bizottság vizsgálja. A JTI Románia elismerte, hogy a termék mentolt tartalmaz, de szerinte az adalékanyagok mennyisége legális.
Jelen cikk a Rise Project Când guvernul fumează ce zice corporația című anyagának fordítása, amely 2021 novemberében jelent meg. A fordítás része az Európai Bizottság támogatta Stars4Media projektnek, amelyet a Rise Project bonyolít együtt az Átlátszó Erdély, az Átlátszó.hu és a Bivol.bg oknyomozó kiadványokkal. A sorozat korábbi darabja:
[irp posts=”33900″ name=”Beizzított hazugságok: így veri át a Philip Morris a dohányzókat, a honatyákat és az orvosokat”]
2020 augusztusában Románia a koronavírus-járvány második hullámára készült. A hatóságok bejelentették, több mint 3300 romániai beteg halt meg SARS-CoV-2-fertőzésben. Ez a szám egy Verespatak méretű város lakosságának felel meg.
Ekkor jelentette be az Egészségügyi Világszervezet is, hogy a dohányzás kapcsolatba hozható a Covid súlyos eseteivel, és a dohányzással összefüggő tüdőbetegségek megnehezítik a fertőzöttek gyógyulását. A WHO sajtóközleménye három hónappal azután jelent meg, hogy az Európai Unió betiltotta a mentolos cigarettákat, amely intézkedés célja, hogy a fiatalokat visszatartsa a dohányzástól.
„Csak akkor érdekel, ha van valami mentolos!”
Egy Kolozsvár központjában található rock-kocsmában egy kisebb társaság zenét hallgat és a járvány hatásairól beszélget. Egyszer csak odalép hozzájuk néhány gyönyörű nő – dohánytermékeket reklámoznak. „Dohányoztok? Mit szívtok?”
A társaságból egyedül Andreea reagál. „Csak akkor érdekel, ha van valami mentolos!” Az egyik promóter közelebb hajol, és odasúgja, hogy van egy mentolos terméke, csakhogy ahhoz nincsenek golyók.
„Odaadtam a személyimet, és kaptam egy csomag Winston XSpressiont. Hallottam, hogy már nem forgalmazhatják, így egy pillanatra megörültem. Tudom, hülyén hangzik, de én mentolos cigarettát szívok” – mondta Andreea.
Európa-szinten Romániában a harmadik legmagasabb a mentolos dohányosok száma. A menta ízesítést a dohányipar a fiatalok bevonzására használta összetevőként, a mentolos cigarettát pedig – tévesen – kevésbé károsnak tartják, mivel frissítő és hűsítő érzést kelt.
Romániában több mint 1,8 millióra tehető a 15-24 év közti aktív dohányosok száma. Ezzel az adattal az ország a világ élvonalához tartozik.
A dohányzás visszaszorítása a fiatalok körében az egyik oka annak, hogy 2014-ben Brüsszelben megszavazták az uniós dohányirányelvet. A döntés értelmében 2020. május 20-tól a mentolos cigarettákat minden tagállamban betiltják. Az intézkedéscsomagot, amely más határozatokat is tartalmazott, a román törvénykezésbe is átültették, így elméletileg ezeket a termékeket többé már nem szabadna értékesíteni. A gyakorlatban azonban egészen más a helyzet.
Az iparág nyomása és a közegészségügy között
Mivel a mentolos cigaretták európai piaca több milliárd eurót ér, a dohányipar a dohányirányelvről folytatott tárgyalások során erőteljes lobbizással ellenezte az ízesítések betiltását.
„Hihetetlen nyomást gyakorolt az iparág. Kész őrület volt. Egy dán politikus, aki részt vett a brüsszeli tárgyalásokon, azt állította, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán a dohányipari lobbi 11-es” – állította Charlotta Pisinger, Dánia egyik vezető dohányzásmegelőzési szakembere, aki a mentol dohányosok egészségére és viselkedésére gyakorolt hatását tanulmányozta.
Ez a lobbizás tükröződött abban, ahogyan az irányelv egyes bekezdéseit és módosításait megírták. Az irányelv kimondja, hogy a „jellegzetes ízesítésű” cigaretták – ezek a törvény meghatározása szerint olyan termékek, amelyeken „a dohány mellett más illat vagy íz is egyértelműen felismerhető” – tilosak, anélkül, hogy megállapítaná a mentol megengedett maximális mennyiségét.
„Kétségtelen, hogy a jellegzetes ízesítés meghatározása nagy probléma. Az ilyen típusú megfogalmazások és kiskapuk a dohányiparnak a jogszabályokba való beavatkozásából erednek. És ez a beavatkozás olyan országokban volt látható, mint Spanyolország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Bulgária, Olaszország és Románia”
– magyarázta Anca Toma, az egyik legnagyobb európai dohányzásellenes szervezet, a Smoke Free Partnership igazgatója.
A dohányipari óriások tudták, hogy az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet a mentolos cigaretták betiltását fogja javasolni. Ezért előre kidolgoztak egy közép- és hosszú távú lobbistratégiát annak érdekében, hogy az ízesítés meghatározásába ne kerüljön bele a mentol, így a definíció az iparág érdekeit szolgálja.
„A szabályozásbefolyásolási stratégia ugyanolyan fontos, mint az irányítási stratégia és az értékesítési stratégia… A korlátozásokkal szemben alternatív javaslatokat kell mérlegelnünk. Ilyen lehet például a kiskorúak számára vonzó, de a mentol és a szegfűszeg ízesítést nem tartalmazó jellegzetes ízesítés betiltására vonatkozó javaslat”
– áll a Philip Morris International egy 2007-es bizalmas jelentésében. Hat évvel később, 2013-ban több brüsszeli politikus, köztük Románia képviselői is pontosan ugyanezt a kérést fogalmazták meg: hogy a jellegzetes ízesítésbe ne tartozzon bele a mentol.
Marian Jean Marinescu, a PNL tagja és 2007 óta Románia brüsszeli képviselője ugyancsak azt a kérést fogalmazta meg, hogy a mentol megmaradhasson. A dokumentumokból kiderül, hogy a politikus nem indokolta meg a választását. A szavazás előtt Marinescu a román sajtónak elmondta, hogy nem ért egyet a mentolos cigaretták betiltásával, és egy PowerPoint bemutatóban azzal érvelt, hogy az uniós irányelvnek nem kellene nehéz helyzetbe hoznia a dohányipart.
Próbáltuk megismerni az EP-képviselő álláspontját, hogy megértsük, miért követelte a mentol kizárását a tiltott ízesítések listájáról, és miért a dohányipar követeléseivel értett egyet. Választ azonban nem kaptunk.
A tanácsadók láthatatlan serege
A lobbizás egy bizonyos típusú, az EU-ban szigorú átláthatósági kritériumok alapján törvénybe iktatott tanácsadást feltételez, amely egyes gazdasági vagy társadalmi csoportok érdekeit szolgáló törvények módosítását vagy kezdeményezését célzó proaktív lépések és viták lefolytatását jelenti.
Brüsszelben több olyan lobbiszolgáltatással foglalkozó vállalat működik, amelyek a különböző szakterületek politikusaihoz és döntéshozó csoportjaihoz bejárással bíró szakemberek hálózatán keresztül beavatkozik a jogalkotás folyamatába.
A dohányirányelvről folytatott tárgyalások és a szavazás során az iparág több millió eurót költött arra, hogy befolyásolja a jogszabálycsomagot, és késleltesse egyes rendelkezések végrehajtását. A multinacionális vállalatok érvként a jogszabályoknak a tagállamokra gyakorolt negatív gazdasági hatásáról szóló, saját finanszírozású tanulmányaikat használták fel.
Például 2014-ben, a dohányirányelv elfogadásának évében a Philip Morris International mintegy 1,2 millió eurót költött több mint 160 tanácsadó munkájára, köztük korábbi európai politikusokéra.
Bár az Egészségügyi Világszervezet (Dohányzásról szóló keretegyezmény) tiltja az iparág közreműködését a közegészségügyi jogszabályok kialakításában, a vállalatok befolyása az irányelv számos szintjén érezhető volt, és nem minden ülést tartottak nyilvánosan, ahogyan azt az egyezmény előírja.
A bukaresti politika bűzlik a cigifüsttől
A dohányipar befolyása a román politikára a mentolt illetően nemcsak az európai irányelv tárgyalási szakaszában volt érezhető, hanem az uniós jogszabálycsomagról szóló szavazást követően is.
Alig három hónappal azután, hogy Brüsszelben megszavazták az uniós irányelvet, a román hatóságok a dohányiparéhoz hasonló érvekkel követelték az ízesített és mentolos cigarettákat tiltó törvénycsomag részleges érvénytelenítését. A bukaresti politikusok azzal érveltek, hogy nincs elég tudományos bizonyíték arra, hogy a fiatalok számára vonzó lenne a mentolos cigaretta. Továbbá a betiltás a csempész tevékenység megnövekedéséhez vezet, a be nem szedett jövedéki adók miatt pedig csökkenne az állami költségvetés bevétele.
A Smoke Free Partnershipet igazgató Anca Toma szerint a dohányipar befolyása már akkor teljesen nyilvánvaló volt, amikor még csak tárgyalások zajlottak az irányelvről, azaz 2013–2014-ben:
„Azzal érveltek, hogy Romániának nem érdeke, hogy azokat zavarja, akik a legnagyobb összegekkel járulnak hozzá az országos költségvetéshez, és olyan döntéseket hozzon, amelyek árthatnak a gazdaságnak. A bizonyítékok pedig azt mutatják, hogy a gazdasági és a pénzügyminiszter a dohányipar javára billentették a mérleg nyelvét, ugyanis féltek a költségvetést érintő bevételkieséstől.”
A RISE Project által megszerzett bizalmas dokumentumok megerősítik Anca Toma állításait. A csempészetre vonatkozó elmélet alátámasztására a gazdasági minisztérium a Philip Morris International dohányipari óriáscég által finanszírozott tanulmányokra hivatkozott, amely már évekkel az irányelv megszavazása előtt stratégiát dolgozott ki a dohányellenes politika befolyásolására.
>
Még az egészségügyi minisztérium is, az akkori miniszter, Nicolae Bănicioiu ellenjegyzésével az iparág érveivel bírálta e termékek betiltását annak ellenére, hogy a fiatalok leszoktatása és eltántorítása a dohányzástól az intézmény napirendjén szerepelt.
„A mentolos cigaretták – főként a legális piacon történő – értékesítési lehetőségének megszüntetése nagy valószínűséggel arra fogja késztetni a fogyasztókat, hogy ugyanezeket a termékeket a feketepiacon keressék, ami gazdasági és egészségügyi szempontból egyaránt káros lesz, tekintve, hogy a gyártási folyamat során felhasznált összetevőket így nem lehet ellenőrizni” – olvasható egy, a külügyminisztériumnak 2014 júliusában küldött levélben.
Ugyanezt hangoztatta a romániai sajtó is, amelyet szócsőként használt a JTI romániai vállalati ügyekért felelős igazgatója, Gilda Lazăr. „Egyes összetevők, mint például a mentol betiltása nem fog a dohányzás mértékének csökkenéséhez vezetni. Viszont újabb alkalmat ad majd a csempészeknek arra, hogy feketepiacot hozzanak létre a szomszédos, nem uniós országokból származó, nem szabályozott termékek forgalmazásával” – idézte a JTI vállalat képviselőjét egy 2014. februári cikk.
Viszont a pénzügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium által is hangoztatott elméletet, miszerint a mentolos cigaretták betiltása fokozná a csempészetet, a határrendőrség – azaz a csempészáru felderítéséért és lefoglalásáért felelős fő hatóság – adatai cáfolják.
A számadatok azt mutatják, hogy az uniós irányelv romániai átültetésének évében a lefoglalt cigaretta mennyisége csaknem felére csökkent az előző évhez képest. Az országot nem sújtotta az illegális termékek hulláma a szabályok gyakorlatba ültetésének idején, és az ország biztonsága sem sérült a nem uniós országokkal közös határon.
Hatóságaink nem rendelkeznek külön adatbázissal az ízesített és mentolos cigaretták lefoglalásáról, hogy követni tudják az ilyen típusú áruk csempészetének növekedését. Az uniós irányelv megszavazása esetén ugyanis ezzel riogattak a bukaresti politikusok.
A két minisztérium riogatását még azok a dohányipar finanaszírozta tanulmányok is cáfolták, amelyekből a retorikájukat kölcsönözték a politikusok. Több, kizárólag a Romániában jelen lévő dohányipari óriások számára készített jelentés is a határrendészetéhez hasonló adatokat tükrözött.
A Covid-19 a mentolos cigaretták függönye
A romániai cigarettagyártók keze ennél is messzebbre nyúlt. A törvénybe ültetett európai irányelv szerint a mentolos cigarettákat 2020. május 20-tól kellett volna betiltani. Ezt a határidőt Romániában egy hónappal meghosszabbították. Brüsszeli tisztviselők azt állították, hogy Bukarestből senki sem tájékoztatta őket a határidő módosításáról.
„A mentolos cigaretták négyéves kivonási időszakot kaptak, hogy a fogyasztóknak és más érdekelt feleknek elegendő idő álljon rendelkezésre, hogy átálljanak más termékekre. Az irányelv nem rendelkezik semmilyen »meghosszabbításról«, és a Bizottságot egyetlen tagállam sem tájékoztatta ilyen döntésről” – reagált az Európai Bizottság szóvivője a RISE megkeresésére.
A gazdasági minisztériumban működő osztály, amely az információcserét bonyolítja az EU-val, és értesítéseket továbbít Brüsszelbe, megerősítette az Európai Bizottság állítását: „Intézményünkhöz nem érkezett kérés arra vonatkozóan, hogy tájékoztassuk az Európai Bizottságot a határidő 2020. június 15-ig történő meghosszabbításáról.”
Gyakorlatilag a román kormányban valaki úgy döntött, hogy a mentolos cigarettákat június 15-től tiltják be (és nem május 20-tól), és ezt az intézkedést becsempészték egy 2020-as sürgősségi rendeletbe, amelyet a koronavírus világjárvány első hulláma idején adtak ki. Az időpont elhalasztása olyan hirtelen történt, hogy a jogalkotási aktus adatlapjából hiányzik a döntés indoklása és az intézkedést meghozó minisztérium neve.
A RISE-nak adott válaszában a kormány főtitkársága azt állította, hogy két minisztérium, a pénzügy és az egészségügy illetékes a helyzet tisztázására. Amikor megkérdeztük a minisztériumokat, azok egymásra hárították a felelősséget. A pénzügy hivatalos e-mailben azt válaszolta, hogy az egészségügyi minisztériumnak kell megadnia a válaszokat, míg az egészségügy azt állította, hogy a pénzügy kezdeményezte a halasztást.
Egy dolog azonban biztos: 2020. május elején mindhárom nagy romániai dohányipari vállalat kérte a kormányt, hogy halasszák el a tilalmat addig, amíg az ország ki nem lép a bevezetett vészhelyzetből.
Románia most szankciókat kockáztat, amiért nem értesítette az Európai Bizottságot, és egyelőre senki sem tudja, hogy ki foglalta bele az intézkedést a sürgősségi rendeletbe.
„A minisztériumokba mindig is szivárogtak be olyanok, akik dohánypártiak voltak. Ez az igazság. Az egészségügyi minisztérium főtitkára azt mondta, hogy a minisztérium egyetért a meghosszabbítással, de anélkül, hogy az igazgatóság beleegyezett volna, és anélkül, hogy megmagyarázta volna, miért támogatja a meghosszabbítást”
– nyilatkozta névtelenül az egészségügyi minisztérium egyik tisztviselője.
Nem ez az első eset, hogy a dohányipar beavatkozik a jogalkotási folyamatba. Románia azon uniós országok közé tartozik, ahol a dohánygyártók erős lobbitevékenységet folytatnak.
Szintén 2016-ban, mialatt az egészségügy és a pénzügy az iparág érveivel kérte az irányelv részleges törlését, a Hotnews megírta, hogy a román szenátorok olyan törvényjavaslatról szavaztak, amelynek módosításait „copy-paste” módszerrel vették át, a helyesírási hibákkal együtt, a dohányipari multik kéréseiből, amelyek ugyanezen irányelv alkalmazásának elhalasztásában voltak érdekeltek.
„A globális dohányipari beavatkozási skálán Románia nagyon közel áll a »tökéletes« 10-eshez. Szégyenletes hely a világ azon országainak sorában, ahol ez a beavatkozás minden döntéshozatali szinten megengedett” – reagált Ramona Brad, a Dohánymentes 2035 projekt igazgatója. Szerinte hazánk e rangsorbeli helye összefügg a korrupciós mutatóval. Minél előrébb van egy ország ezen a listán, annál erősebb a beavatkozás.
„Gyakran Romániában egy szinte kész »modus operandit« láthatunk, csápokkal közvetlenül a parlament vagy a kormány döntéshozó bizottságainak tagjainál, csápokkal a médiában a reklámköltségvetéseken vagy támogatásokon keresztül, amelyekkel a hallgatás vagy esetenként a lincselés is megvásárolható, és csápokkal mindenféle fedőegyesületeken, koalíciókon és bizottságokon keresztül” – magyarázza Brad.
2021-ben a dohányiparnak a jogalkotási folyamatba való beavatkozási szintjét mutató index szerint Románia az első hat ország között volt. A mutatót kidolgozó szakemberek következtetése az volt, hogy hazánkban hiányzik az átláthatóság, az állami tisztviselők túl gyakran lépnek kapcsolatba az iparággal, és a hatóságok nem tesznek megelőző intézkedéseket.
Mentol, az iparág titkos összetevője
Miért lobbizik olyan keményen a dohányipar azért, hogy az ízesítések és a mentol ne kerülhessenek ki a piacról? A mentolos cigaretták egyre népszerűbbek a fiatalok körében, és nagy szerepük van a rászokásban és a nikotinfüggőség kialakulásában. Noha a dohányipar mindig is azt állította, hogy nem azért forgalmazza ezeket a termékeket, hogy új vásárlókat vonzzon, a belső dokumentumok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.
A nagy dohányipari vállalatok több tízmillió dollárt fektettek be az ízesítések, a mentol és ezek dohányosok viselkedésére gyakorolt hatásának tanulmányozására. E tanulmányok eredményeit később alkalmazták a ma ismert marketingstratégiákban.
„A mentolos cigarettát »a kezdők cigije« becenévvel illetik” – magyarázta Charlotta Pisinger dán professzor, aki a mentol hatását tanulmányozta a dohányosok körében. A professzor hozzátette, hogy a legújabb tanulmányok kimutatták: azoknál, akik mentolos cigarettát szívnak, nagyobb a kockázata annak, hogy erős dohányosokká váljanak:
„A mentolt kedvelő fiatalok sokkal gyorsabban válnak függővé, mivel a mentol hűsítő hatású. A légutak szárazsága, az égető érzés és köhögés nélkül a dohányos mélyebben tudja beszívni a füstöt, és sokkal nagyobb mennyiségű nikotint tud bevinni, mint a klasszikus cigarettázók. A mentolos füstöt könnyebb megtanulni belélegezni, mint a hagyományos cigaretták füstjét.”
Éppen a mentol hűsítő hatása és a köhögés hiánya az, amit a dohányipar a fiatalok viselkedésének befolyásolása érdekében megcélzott: hogy a dohányzást inkább élvezetesnek, mint veszélyesnek érzékeljék.
„A mentol igazán érdekes hatása a cigarettázás egészségre gyakorolt vélt hatásainak csökkentésében mutatkozott meg” – áll a Philip Morris International bizalmas jelentésében. Ebben a dohányipari óriáscég azt elemzi, hogyan tudja a legjobban testreszabni a márkáit, és hogyan lehet a fiatalokat befolyásolni a dohányzás tekintetében.
„A mentolos cigaretta fogyasztása a 18-24 éves dohányosok körében a leggyakoribb. E kategória térnyerése leginkább a fiatal dohányosok, következésképpen az új dohányosok körében figyelhető meg” – olvasható egy bizalmas RJ Reynolds jelentésben, amely még 1978-ban készült.
Húsz évvel később az RJR összeolvadt a Japan Tobaccóval, és megszületett a Japan Tobacco International (JTI) mamutcég. Ez az a vállalat, amely a Winston és a Winston XSpression márkákat értékesíti Romániában. Azokat, amelyek gyaníthatóan megsértik a mentolos cigaretták tilalmát.
Az óriások háborúja a mentolpiacért
Lengyelország és az Egyesült Királyság után Románia lett e termékek egyik legnagyobb európai piaca. Kontinentális szinten a mentolos cigaretták piaca közel 9 milliárd eurót ér.
A mentol tilalma arra késztette a multinacionális vállalatokat, hogy átalakítsák marketingstratégiájukat a mentolos cigarettát preferáló vásárlók megőrzése érdekében.
A Philip Morris és a British American Tobacco agresszíven népszerűsítette a hevített dohánytermékeket (Iqos és Glo), amelyek ízesített termékeit az irányelv nem érinti.
Mivel a dohányipari lobbi eredményeként az ízesítést nem határozták meg egyértelműen, a törvény nem rendelkezik az engedélyezett maximális mentolszintről, a JTI éppen az európai tilalom idején dobott piacra egy új mentolos cigaretta termékcsaládot.
Svédország vette elsőként észre, hogy a JTI új terméke mentolt tartalmaz, és értesítette a brüsszeli hatóságokat. A svédek által végzett vizsgálatot az Európai Bizottság is átvette, és jelenleg laboratóriumi teszteket folytat. Ha az eredmények megerősítik az ízesítés jelenlétét, a JTI-t szankciókkal sújtják, és több millió doboz cigarettát vonhatnak ki a piacról.
A mentolos cigaretta betiltása idején a JTI-termékek forgalmazói számos uniós országban arra kérték partnereiket, hogy reklámozzák az új cigarettákat a vásárlóknak, arra hivatkozva, hogy az ízesítés teljesen legális. A JTI ezt tette Skóciában, ahol a helyi kiskereskedők szövetségét használták fel a promócióra, Romániában pedig a promóterek és forgalmazók segítségével érték ezt el. Itt a Winston XSpressiont népszerűsítették.
„Egy héttel a tilalom életbe lépése után a fickó, akitől a cigarettát veszem, Winston XSpressiont hozott, és azt tanácsolta, hogy amikor mentolos cigarettát kér valaki, ezt a márkát ajánljam” – mondta Cristian, miközben komótosan elrendezte a cigarettákat a kirakatban. A férfi egy kis boltot vezet Bukarest külvárosában. Az összes multinacionális cég cigarettáját árulja, és bevallja, hogy néha elszív egy-egy mentolos cigarettát.
„Jómagam is kipróbáltam. Tényleg frissítő íze van. A fickó, aki hozza nekem a cigit, azt mondta, hogy van benne mentol, de csak a megengedett mértékben” – tette hozzá.
A mentol és a szűrőkben található kapszulák betiltása előtt a JTI úgy népszerűsítette az új Winstont, hogy a cigarettás dobozokba elhelyezett egy kartont az alábbi felirattal: „A kapszulát betiltották, de a Winston XSpression újdonságokkal szolgál a felszabadító pillanatokért”.
Ezzel egy időben a vállalat olyan tájékoztatásokat küldött a partnereinek, amelyekben a Winston XSpressiont ajánlotta a portfóliójában lévő, törvény által tiltott cigaretták helyett.
A hír, hogy a JTI mentol ízesítésű cigarettákat forgalmaz, gyorsan eljutott a British American Tobacco (BAT), a piac másik jelentős szereplőjének a fülébe. A BAT munkatársai Winston-csomagokat vásároltak a kioszkokból, és két németországi laboratóriumban tesztelték azokat.
Elküldték az eredményeket a román hatóságoknak, kérve őket, hogy szankcionálják a JTI-t, és vonják ki a cigarettákat a forgalomból, mert állítólag „jellegzetes ízesítésűek”, és sértik a törvényt. Ellenkező esetben – fenyegetőzött a brit vállalat – a BAT saját hasonló termékcsaládot vezet be, hogy megvédje kereskedelmi érdekeit.
„A BAT-nál nagyon dühösek, mert érzik, hogy teret veszítenek. Egyrészt sokat fektettek be a Neo Stickbe, a hevített dohánytermékekbe, de azt a piacot a Philip Morris uralja az Iqosszal. Másrészt látják, hogy a JTI mentolos termékeket árul, és úgy érzik, hogy a játékszabályokat semmibe véve ellopják tőlük a dohányosokat ebből a kategóriából. Ez a harc a profitért és a piaci részesedésért folyik, nem pedig szabályozási vagy közegészségügyi okok állnak a hátterében. Legyenek nyugodtak, ha érdekük fűződik hozzá, ezek a dohányipari cégek egymás partnerei, efelől ne legyenek kétségeik” – fogalmazott egy kormányzati szakember.
„A Winston mentolos ízesítése elsöprő erejű”
A RISE-nak adott válaszában a JTI Románia azt állítja, hogy az ízesítést „közvetlenül a dohánykeverékre alkalmazzuk. A szűrőkhöz vagy a termékek egyéb összetevőihez nem adunk mentolt.”
Meg akartunk győződni erről, ezért a Winston cigarettákat egy olaszországi, az Egészségügyi Világszervezethez tartozó független laboratóriumba vittük vizsgálatra. Össze akartuk hasonlítani a hagyományos cigarettában és a Winstonban lévő mentol tartalmát. A végső eredmények azt mutatják, hogy a vállalat állítása ellenére az XSpression esetében a mentol a szűrőben és a dohányban egyaránt megtalálható.
„Az elemzett minták egyértelműen mutatják számos hozzáadott aromaanyag jelenlétét mind a »mentás«, mind a »virágos/gyümölcsös« ízesítésekben. A hozzáadott mennyiségek jelentősek, mivel például a mentol általában a legnagyobb koncentrációban jelen lévő illékony vegyület” – áll a laboratóriumi jelentésben.
Egyébként a milánói Mario Negri Intézet spektrometriás laboratóriumának vezetője – ahol a vizsgálatokat végezték – az OCCRP/RISE Projectnek adott interjújában elmondta, hogy ledöbbent, amikor meglátta az eredményeket és a romániai Winston cigarettákban talált mentol mennyiségét.
„A mentol mennyisége rendkívül nagy, az ízesítése pedig elsöprő erejű, és úgy véljük, hogy mind a szűrőre, mind a dohányra ráfújhatták. Egyértelmű, hogy a vállalat adja hozzá ezeket az adalékanyagokat a hűsítő és toroknyugtató hatás érdekében, amely elfedi a belélegzett füst keménységét. Ezek nélkül az adalékanyagok nélkül meglehetősen nehéz lenne elszívni egy cigarettát”
– mondta Enrico Davoli, a laboratórium vezetője. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság célja a dohányirányelvvel az volt, hogy megakadályozza az olyan cigaretták értékesítését, amelyek összetevői – mint például a mentol – megkönnyítik a dohányzást. „A jellegzetes ízesítés e meghatározásával a dohányiparnak sikerült megkerülnie az európai irányelv elsődleges célját” – zárta véleményét Davoli.
Tavaly a román hatóságokat arról tájékoztatták, hogy a JTI-termékeket más európai országokban is ellenőrzik, mivel gyaníthatóan ízesítő vagy ízfokozó anyagokat tartalmaznak.
Magyarországon számos JTI-termék forgalmazását betiltották, és a céget közel félmillió eurós bírsággal sújtották a mentolos termékek tilalmának megsértése miatt. Az Egyesült Királyságban szintén vizsgálják a JTI-termékeket, de az ottani hatóságok felfüggesztették az ügyet, amíg az Európai Bizottság vizsgálata le nem zárul.
A RISE Project által megszerzett információk alapján a 19 tagállamban értékesített JTI-márkák több mint 60 különböző változatáról feltételezhető, hogy mentol ízesítést vagy ízfokozót tartalmaznak.
Romániában a JT International Winston cigarettáira az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (Autoritatea Națională pentru Protecția Consumatorilor – ANPC) is felfigyelt, amely megbírságolta a dohányipari vállalatot, és kérte a cigarettás dobozok dizájnjának megváltoztatását.
Ezt követően a kormány is felelősségre vonta a JTI Romániát. A Victoria-palotának küldött hivatalos válaszában a vállalat elismerte az ízesítések jelenlétét a cigarettákban, ugyanakkor hozzátette: „Határozottan állítjuk, hogy a JTI romániai portfóliójának minden terméke, beleértve a Winston XSpression és a Winston XSpression Super Line termékeket is, megfelel az országos és európai előírásoknak. A mentolos ízesítéseket olyan szintre csökkentettük, hogy már nem rendelkeznek jellegzetes ízesítéssel.”
A RISE azon kérésére, hogy ismertesse, milyen laboratóriumi módszerekkel biztosítja, hogy a cigarettáknak ne legyen jellegzetes ízesítése, és így ne sértsék az irányelvet, a JTI a következőket válaszolta: „Az összes JTI-termék megfelel a törvénynek, megbízható és független tudományos kutatások szerint nem rendelkeznek jellegzetes ízesítéssel”.
A valóságban azonban a vállalatnak fogalma sincs, hogy termékei legálisak-e vagy sem, és ezt maguk a JTI tisztviselői is elismerték. „Nincs olyan kötelező vagy hivatalos vizsgálati módszer, amellyel a JTI megállapíthatná, hogy az új keverékünket tartalmazó késztermékek jellegzetes ízesítésűek-e vagy sem” – áll a brit JTI által a londoni hatóságoknak küldött e-mailben.
JTI Románia: „Megközelítésünk a törvény betűjének és szellemének egyaránt megfelelt”
A JTI vállalat a RISE-nak nyilatkozva kijelentette, hogy „biztosak vagyunk abban, hogy az összes JTI-termék teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak, és nem tartalmaz semmilyen jellegzetes ízesítést. Pontosan azt tettük, amit a törvény előír, és ezt felelősségteljesen tettük.”
Ami pedig a hozzáadott mentol mennyiségét és a fiatalok mentol iránti vonzalmát illeti, a JTI megjegyezte: „A termékekben lévő mentoladalékokat olyan szintre csökkentettük, hogy azok a független tudományos kutatások szerint ne eredményezzenek jellegzetes ízesítést. Megközelítésünk a törvény betűjének és szellemének egyaránt megfelelt. Ugyanakkor nem hisszük azt, hogy a jellegzetes mentolos ízesítésű cigaretták vonzóak lennének a kiskorúak számára.”
A cikk a Loose Tobacco oknyomozó újságírói projekt része, amelyet az Organized Crime and Corruption Reporting Project a RISE Projecttel és más médiaszervezetekkel partnerségben működtet.
Fordította: Szabó Beáta
