Az éjszakai életről nem az szokott eszünkbe jutni, hogy mennyire biztonságos a nők számára. Hogy is jutna, ha ilyen és hasonló történeteket hallunk másoktól, leszünk szemtanúi, vagy éppen tapasztalunk meg a saját bőrünkön. Arról meg végképp keveset beszélünk, hogy mi van azokkal a pultos nőkkel, akiket munkavégzés közben nap mint nap ittas vendégek akarnak felszedni.
„Kérdezés nélkül hozzád érnek, megsimogatnak, hónuk alá karolnak. Volt olyan, amikor egy egyetemi tanár csinálta ezt” – meséli Bianka, aki egy kolozsvári magyar kocsmában volt pultos.
Akár ez is tetszhet
De mit lehet egyáltalán tenni, azon túl, hogy olyan jó tanácsokat adunk másoknak – és fogadunk meg másoktól –, hogy ne menj oda, ne öltözz úgy, ne legyél egyedül? És mit tehetünk, ha éppen akkor ránk van szükség ahhoz, hogy ne essen valakinek baja?
Zsófi esetét mások is végignézték, de nem avatkoztak közbe. A szituációt a biztonsági őrök sem látták, nekik senki sem szólt. „A baristáknak akkora forgalom és tömeg mellett a legkisebb bajuk az, hogy mi történik a bárpulton túl. Szóval ilyen helyzetben vagy te, meg a szituáció. Mert túlkiabálni se tudod a zajt. Itt csak az lehet mentőöv, ha nem szóródik szét a társaság” – állapítja meg.
Csak úgy tudott kiszabadulni a férfi kezei közül, hogy erőszakosan eltolta magától.
Egyetlen személy, egy férfi kérdezte meg utólag tőle, hogy van, és ajánlotta fel a segítségét. Ezután Zsófi egyből hazament.
Következő alkalommal, amikor egy férfi meghívta, már nem fogadta el a neki vett italt, de az illető mégsem tágított. „Lehúzta a shot-ot, amit nekem vett, ledobta a földre, és hozzám simult szemből. Megfogta a derekam, és próbált erőből húzni, hogy táncolva elvigyen onnan.”
Szerencsére nem volt egyedül, a párját várta, aki egyből közbeavatkozott, amikor visszatért a mosdóból. „Ha én mondtam, nem számított, hogy nem akarom, és hogy hagyjon békén. De amikor párom megérkezett, akkor jött a bocsi, nem tudtam, ne haragudj szöveggel” – emlékszik vissza.
Ezek miatt Zsófi nem szívesen jár klubokba. Ellenben rock koncertekre és rock kocsmákba akár egyedül is el mer menni, mert ott sokkal nagyobb biztonságban érzi magát. Előfordult, hogy nagyapja korú férfi akaszkodott rá, aki ugyan nem volt erőszakos, de kényelmetlen volt számára, hogy többször megérintette. Ekkor szólt a zenekarnak, akik intézkedtek, és kitették az illetőt.
Közbelépéssel a zaklatás ellen
Ahogy Zsófi történeteiből is látszik, fontos, hogy ezekben a helyzetekben ne hagyjuk egyedül azokat, akik ilyen szituációba kerülnek. Mert ha közbelépünk, elbátortalaníthatjuk a zaklatókat.
A zaklatásmentes és biztonságos éjszakai élet elérését célozza a magyarországi Közbelépő Projekt. Az aktivisták szórakozóhelyek és fesztiválszervezők bevonásával dolgoznak a nők elleni erőszak visszaszorításán és a közösségi terek biztonságossabbá tételén, ahol nincs helye a nők elleni zaklatásnak és erőszaknak. Mindezt úgy, hogy tudásátadással a közösség tagjait, a szórakozókat magabiztos közbelépésre bátorítják.
Fontos, hogy ne legyünk érdektelenek, és ne várjunk arra, hogy majd más közbelép, mert ha más így gondolja, magukra maradnak azok, akiknek segítségre lenne szükségük.
Ezt a jelenséget a szociálpszichológia járókelő-effektusnak nevezi. Minél többen vannak jelen, és tudnának segíteni egy bajba jutottnak, annál kisebb az esélye, hogy valaki megteszi. Ugyanis minél többen vannak jelen, annál inkább érezhetjük azt, hogy majd más úgyis közbelép helyettünk.
Persze sok más tényezőtől is függhet ez a jelenség, például hogy mennyire vállalunk közösséget az illetővel, mennyire szolidarizálunk vele, mennyire érezzük saját magunkat biztonságban, mennyire ismerjük fel, hogy valóban segítségre van szüksége valakinek, de a kulturális kontextus is meghatározó. Például minél individualizáltabb a társadalom, annál kevésbé figyelünk másokra.
László Éva pszichológus egy korábbi cikkünkben rámutatott arra, hogy amikor tanúi vagyunk egy zaklatásnak vagy agressziónak, de háttérben maradunk, és nem veszünk részt a megállításban, azzal tudattalanul hozzájárulunk a zaklató, agresszív viselkedésformák erősítéséhez.
Ezt pedig csak akkor tudjuk felülírni, ha tudatosítjuk, hogy létezik egy ilyen mechanizmus, amit le kell küzdenünk azzal, hogy felelősséget vállalunk. Függetlenül attól, hogy hányan vannak még jelen.
Nem tudod, hogyan lépj közbe, ha zaklatásnak vagy a szemtanúja?
A Közbelépő Projekt csapata 5 módszert nevez meg, amellyel segítségére siethetsz azoknak, akik szemmel láthatóan kellemetlenül, vagy egyenesen veszélyeztetve érzik magukat.
- Ha tartasz attól, hogy közvetlenül közbelépj, az is segíthet, ha kizökkented a zaklató felet, például azzal, hogy leejtesz mellettük valamit, megkérdezed az időt, vagy papírzsebkendőt kérsz. Az is működhet, ha úgy teszel, mintha ismernéd a személyt, aki épp veszélyeztetett helyzetben van, és elkezdesz vele beszélgetni, elhívod valahova. Ilyenkor valószínűleg ő is érteni fogja, hogy miért teszel úgy, mintha ismernétek egymást.
- Meg is kérhetsz valakit, egy barátodat vagy a szórakozóhely, rendezvény egyik dolgozóját, hogy lépjen közbe, ha te nem szeretnél, vagy egyedül nem vállalod.
- A zaklatót elbátortalaníthatod, ha videót készítesz a viselkedéséről. Ilyenkor fontos, hogy az arca és a cselekedete jól látszódjon, hogy bizonyítékként is felhasználható legyen, ha feljelentést tennétek. A Közbelépő arra is felhívja a figyelmet, hogy ezeket az anyagokat nem érdemes online felületeken közzétenni, mert jogi következményekkel járhat a tartalmat megosztóval szemben.
- Ha biztonságban érzed magad, akkor közvetlenül is rászólhatsz a zaklatóra. Ilyenkor fontos, hogy egyből az elszenvedőre fordítsd a figyelmed, a zaklatót hagyd teljesen figyelmen kívül – jegyzi meg a Közbelépő. Ilyenkor is kérhetsz másoktól segítséget, ha egyedül nem érzed biztonságosnak a közbelépést.
- Ha pedig valamilyen okból kifolyólag nem tudtál reagálni egy zaklatásgyanús helyzetben, utólag is oda mehetsz az érintetthez, hátha segíthetsz valamiben, vagy hogy jelezd, nincs egyedül, és megerősítsd abban, hogy a zaklató fél viselkedése helytelen volt.
A Közbelépő aktivistái arra is felhívják a figyelmet, hogy ha nem tudjuk határozottan eldönteni, hogy zaklatásról van-e szó, akkor mindenképp kérdezzük meg a feltételezett áldozattól. „Inkább legyünk óvatosak és figyeljünk egymásra, minthogy valaki veszélyes helyzetben érezze magát segítség nélkül!”
Mivel az egyszeri, idegenek által elkövetett zaklatás jogilag viszonylag nehezen megragadható, és az eredményes hatósági eljáráshoz eleve bizonyítékokra van szükség, ezért az ilyen helyzeteket leggyorsabban megelőzni lehet: közbelépéssel.
Ne hidd azt, hogy veled nem történhet meg
Sára alapvetően bízott az emberekben, nem volt tele félelemmel, ha bulizni járt. Két éve mégis olyasmit kellett megtapasztalnia, ami alapjában rengette meg az emberekbe vetett bizalmát. Egy este egyik bulizóhelyről tért át egy másikba egy ismerősével Marosvásárhelyen. Jól érezték magukat, italt is fogyasztottak, de elmondása szerint nem estek túlzásba.
Időközben a barátai hazamentek, majd onnantól kezdve, hogy egyedül maradt, már csak homályosan emlékszik. Úgy érzékeli, mintha órák estek volna ki. Másnap néhány ismerőstől érdeklődött, akiktől megtudta, hogy előző este nagyon kiborult, sírt, rosszul volt, össze is esett. A telefonját is elvesztette. De senki sem hívott segítséget. Úgy véli, az italába kevertek valamit. Utólag valaki azt is mondta neki, hogy jobb, ha nem tesz feljelentést a rendőrségen, mert az nem tenne jót a helynek. Végül nem is tett.
„Nem tudom, mennyi idő telhetett el, míg egy idegen srác odajött hozzám, s mondta ilyen tök nyugodt hangon, hogy jobb, ha most már elmegyek innen. Próbált megnyugtatni, mert elvileg teljesen ki voltam. Akkor, abban a reménytelen krízishelyzetben úgy döntöttem, hogy hazamegyek vele, mert azt mondta, hogy nem jó itt” – idézi fel.
Utólag úgy emlékszik, hogy visszaélés nem történt, de egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben könnyen megeshetett volna. „Lehet, nem kellett volna hazamennem hozzá, de abban a reménytelen krízishelyzetben így tudtam dönteni.”
Ezután egy ideig az utcára is félt kimenni, annyira bizalmatlanná vált. „Pedig mindig nagyon vigyáztam, s körültekintő voltam, meg ilyenkor azt gondolod, hogy veled nem történhet meg ilyen. Meg maga a tény, hogy amikor elvileg összeestem, akkor szinte senki nem segített. Meg elvileg egy csomóan nevettek rajtam, hogy sírok meg minden. Azért mind elvileg, mert ezt utólag raktam össze az elmondások alapján, s ki tudja, valójában mi történt” – tette hozzá Sára.
De mit értünk zaklatáson?
Nemrég írtunk arról, hogyan alakult az elmúlt években Romániában a nők elleni erőszak felszámolása, és hogy azt főleg a családon belüli erőszak irányából közelítik meg. De mi a helyzet a nemi alapú zaklatással?
A nemzetközi egyezmények, ajánlások, mint például az Isztambuli Egyezmény és az ENSZ különböző dokumentumai a nemi alapú zaklatás definícióját nem korlátozzák helyszínekre és viszonyokra, hanem minden olyan helyzetre vonatkoznak, amelyben valaki zaklató magatartást tanúsít. Ehhez képest Romániában fejtörést okoz ennek meghatározása, ugyanis az erre vonatkozó legkonkrétabb romániai jogszabályok és törvények első ránézésre munkahelyi, intézményi és családon belüli kontextusra vonatkoznak.
Például a szexuális zaklatást a büntető törvénykönyv 223. cikkelye a munkahelyi kontextusra redukálja. Konkrét fizikai vagy szexuális bántalmazásnak kell történnie ahhoz, hogy akár idegen felekre is vonatkoztatható legyen. Emellett a büntetőtörvénykönyv szerint a zaklatás (208. cikk.) ismétlődő cselekedet kell legyen, így teljesen kizárja azokat az eseteket, amikor mondjuk egy idegen kezd zaklatni publikus helyszínen, és később nem folytatja.
Szabálysértés, ha valaki utánad fütyül
Éppen ezért a nők és férfiak egyenlő bánásmódjára vonatkozó jogszabályt – a 2002/202-es törvényt – , amely összeségében főleg intézményi és munkahelyi kontextusra vonatkozik, 2018-ban kiegészítették olyan általánosan alkalmazható cikkellyel (6/1^1 cikk.), amely megtiltja a bárminemű zaklatást, akkor is ha nem ismétlődő, beleértve a szexuális és pszichológiai zaklatást is a publikus és a magán szférában egyaránt. Bár nem minősíti bűncselekménynek, csak szabálysértésnek.
Mivel ez a cikkely a nyilvános térben bárki által elkövetett, egyszeri zaklatást bünteti, az utcai zaklatás törvényeként híresült el. Nem csak az utca nyilvános tér, viszont a catcalling jelenségéből kiindulva érthető, hogy miért lett ez a fókusza. Ugyanis a törvény szerint nem bóknak vagy dicséretnek, hanem szabálysértésnek számít, ha valaki utánad fütyül az utcán, szexista üzeneteket kiabál utánad, ha kellemetlen és megalázó helyzetbe hoz.
A módosítás szükségességét azzal indokolták, hogy a nyilvános helyeken történő zaklatás áldozatait – ami nem függ össze közszemérem sértéssel vagy munkahelyi, szakmai tevékenységekkel – a rendelkezésre álló jogi keret nem védte.
Az alapvetően munkahelyi kontextusra vonatkozó jogszabály negyedik cikkelye szerint a nemi alapú zaklatás alatt az olyan nem kívánt magatartást értjük, amelynek célja vagy hatása az érintett személy méltóságának megsértése, valamint megfélemlítő, ellenséges, megalázó, lealacsonyító, megalázó vagy sértő környezet megteremtése. Szexuális zaklatásnak nevezzük akkor, ha a zaklató magatartásnak nem csak nemi, hanem szexuális vonatkozása is van, amit a zaklató fizikailag, verbálisan vagy nonverbálisan fejez ki.
Nem a flörtölést tiltja a törvény
Kérdés, hogy a gyakorlatban a hatóságok mennyire vannak felkészítve arra, hogy alkalmazni tudják a jogszabályokat a nehezen megfogható szabálysértések esetében. Például a nyilvános térben történő zaklatás törvényének laza definíciója tág teret hagy annak értelmezésére. Minél több ilyen ügy érkezik a hatóságokhoz, annál több referencia lesz a törvény alkalmazásához.
Friss statisztikai adataink nincsenek, de a törvényre hivatkozva 2019-ben tizenhét bírságot szabtak ki, 2020-ban kettőt, 2021-ben pedig egyet. A Libertateának nyilatkozó rendőr azzal magyarázza a bírságok alacsony számát, hogy ezekben az esetekben, amelyekben panaszt tesznek, gyakran más jellegű szabálysértéseket vagy egyenesen bűncselekményeket is követnek el az agresszorok, így nem nyilvános téri zaklatásként kerül végül a nyilvántartásba.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a törvény nem az idegen személyekkel való flörtölést lehetetleníti el, hanem a sértő, tiszteletlen, a határokat átlépő, nem konszenzusos cselekedeteknek szab büntetőjogi keretet.
Viszont ezeknek az eseteknek a súlyosságát nemcsak a hatóságok hajlamosak minimalizálni, hanem azok is, akik átélik – mutat rá erre a problémára a Filia Központ nőjogi szervezet szakértője. Ugyanis ezek a tapasztalatok annyira elterjedtek – gondoljunk például a füttyögésekre, vulgáris megjegyzésekre és kéretlen érintésekre –, hogy nőként kénytelenek vagyunk ezzel együtt élni. A jogi ismeretek hiányában pedig fel sem merül, hogy ezek szabálysértések, miközben ezek a tapasztalatok ártanak a nők általános biztonságérzetének.
Baráti sörözésen pornófilmbe akarnak beszervezni
„Egy-két sör fogyhatott legfeljebb el, amikor egy ismeretlen fiú megbökdöste a vállam, és megkérdezte, szeretnék-e filmekben szerepelni.” Petra először nem értette, hogy a fiú mire céloz, így barátságosan, kissé viccelődve, visszakérdezett, hogy milyen filmekre gondol. Mire a srác kibökte, hogy felnőtt filmekre, és legyen szíves a pulthoz menni vele, meginni egy italt, ahol megbeszélik a részleteket.
„Elég komolyan visszaszóltam neki, hogy köszi, nem, de nem tágított, miközben kellemetlenül közel állt hozzám, és ismételte, hogy meghívna valamire. Elég sok időbe telt, mire megértette, hogy komolyan gondolom azt, hogy légyszi, hagyj békén, pedig eléggé asszertíven kértem. Mindeközben akkora zaj volt körülöttünk, meg annyi ember volt, hogy nem tűnt fel senkinek, hogy mennyire feszélyezve érzem magam” – meséli Petra, mi történt vele Kolozsvár egyik legnépszerűbb magyar kocsmájában, ahol a párjával és baráti társaságukkal voltak épp.
Amikor hazaindultak, észrevette, hogy ugyanaz a srác zavarba ejtően közel áll egy másik lányhoz és magyaráz neki valamit. A lány összeszedte magát, odament, és megkérdezte, hogy ismerik-e egymást. De a válasz nagyon ellenséges volt mindkét fél részéről. „Máig nem tudom, hogy mi állhatott a háttérben, de a hideg ráz, ha a helyzetre visszagondolok” – idézi fel.
Lányok a pult mögött
Bianka csak akkor látta a munkaszerződését, amikor aláírta. Másodpéldányt nem kapott, amikor elkezdte végig olvasni, a főnök lehurrogta. Azóta sem tudja, mi állt benne pontosan.
Már a legelején bebizonyosodott számára, hogy a főnök nem bánik tisztelettel az alkalmazottaival, amikor már a betanuló szakaszban megszégyenítő, szexista utalásokkal illette. De ez volt az első munkahelye, szeretett volna pénzt keresni, és az is fontos volt számára, hogy elsődlegesen magyar nyelvű munkakörnyezetben dolgozhatott. A hely Kolozsvár egyik népszerű magyar kocsmája.
Csak később jött ár, hogy annak ellenére, hogy eszméletlen túlórában dolgozik, csak minimálbért keres. A hosszú munkaheteken napi 10-14 órákat dolgozott. Hiába voltak szabadnapjai a rövid munkaheteken, annyira kizsigerelte a munka, hogy az egyetemi feladataira már alig maradt ideje.
Amikor belázasodott, a főnök akkor sem akarta elengedni. „Ilyen munkaprogram mellett könnyen bele csúsztam abba, hogy shotolni kezdtem. Egy ilyen helyen abszolút nem érzed azt, hogy tartanod kellene magad, nem motivál semmi.”
Az eleve kizsigerelő munkatempó mellé ráadásul még
a férfiak tolakodását is el kellett viselnie.
Gyakori volt, hogy flörtölni kezdtek vele, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. „Kérdezés nélkül hozzád érnek, megsimogatnak, hónuk alá karolnak. Volt olyan, amikor egy egyetemi tanár csinálta ezt.”
Szerinte a nők jobban ki vannak téve ezeknek a helyzeteknek, ha nem csak a pult mögött dolgoznak, hanem ki is kell vinniük az asztalhoz a rendelést. Főleg nyáron, ha mondjuk nincs dresscode és lazábban öltöznek. Nyáron történt az is, amikor egy asztalnál külföldiek elkezdték kérdezni, hogy hívják. Egyre többször hívták vissza az asztalhoz, hogy minél több információt megtudjanak róla. Azt is megkérdezték tőle, hogy mondják magyarul, hogy szeretlek.
„Egyre idegölőbb lett, hogy dolgoznom kellene, de ők mindig visszahívnak az asztalhoz. És nem föltétlenül akarsz mindenképp visszautasítani, mert ha van épp időm, akkor lehet beszélgetni, ismerkedni, csak közben nekem mennem kell tovább a többi asztalhoz. És egyszer, amikor egy másik asztalhoz tartottam, az egyik fickó szembejött velem, megfogta a kezem, s mondta, hogy Bianka, én szeretlek. Ott éreztem, hogy eddig tartott a türelmem. Szóltam a kollégáknak, és kirakták őket. Feltételezem, hogy ha a főnök lett volna ott, ő ezt nem csinálja meg. A kollégákkal viszont jóban voltam” – meséli Bianka.
„Az a rossz, hogy amikor embereknek beszélsz erről, mindig azt kérdik, mi van, nem esik jól. Hát nyilván nem, dolgoznom kell. Pont azt kívánom, hogy valakivel gyorsan elmenjek a vécére” – teszi hozzá.
De az is előfordult, hogy a kollégájától kapott megjegyzést. Egy nap, a nyári kánikulában áttetsző felső volt rajta, alatta egy melltartó. Úgy emlékszik, aznap a szokásosnál több borravalót kaptak. Nap végén a kollégája megveregette a vállát, hogy így tovább, holnap is így gyere.
„Mindig lesznek kiszolgáltatott diáklányok, akiket bele lehet ebbe nyomorítani. Meg jön a pénz. Csomó hülye szexista alak azért jár, hogy mondjuk nézze a melleimet, a fenekemet, s hogy tudjon nekem mosolyogni, hátha hazavisz. Ami brutális” – állapítja meg.
Akkor is mosolyogva kell kiszolgálnod, amikor magánüzenetben visszautasítottad
Vivien egy másik kolozsvári magyar kocsmában dolgozott egy évet az egyetem alatt, és neki is hasonló tapasztalatai vannak.
„Gyakran a bóknak szánt – ha egyáltalán – beszólások sértőek, lealacsonyító voltak, amiben azt éltem meg, hogy a vendégek előtt szexualizált pozícióban vagyok. Általában sima farmerben, pólóban, mindig felkötött hajjal dolgoztam; de folyamatosan éreztem, hogy a férfi vendégek arra adnak jeleket, hogy lefeküdnének velem, gondolom azért, mert a pultos csaj szerepe a fejükben az egyéjszakás kaland prototípusa” – idézi fel.
Az alatt az egy év alatt nem csak a munkaidejét töltötte ki a kocsma, hanem gyakran a szabadidejét is. Utólag egyfajta függésként értékeli, hogy a folytonos pörgés, szereplés, és a rá irányuló figyelem beszippantotta. De nem ismételné meg.
„Több férfi nagyon nem akarta megérteni, hogy határozottan visszautasítottam, így a munkám teljesen összecsúszott a magánéletemmel, a messengerem tele volt udvarlókkal.” Nagyon frusztrálta, hogy ha valakit határozottabban visszautasított, a kocsmában a pultos lány szerep miatt újra és újra mosolyogva kellett kiszolgálnia. „Szerintem ezzel visszaéltek, hogy a munkahelyemre jártak, ahonnan én nem tudtam elmenni, és muszáj volt szóba álljak velük” – teszi hozzá.
Olyan is történt vele, hogy egy sráctól jelentős összegű borravalót kapott. Elfogadta, de aztán egy ideig mindennap attól félt, hogy a férfi felbukkanhat, és valamit akarni fog cserébe vagy valaki bántani fogja.
Mit kell tudnod, ha szórakozóhelyi zaklatás esetén jogi eszközökhöz nyúlnál?
Ha egy szórakozóhelyen úgy érzed, nem vagy biztonságban, ha valaki kényelmetlen helyzetbe hoz, obszcén szavakkal illet, vagy tapogat, a legelső amit tehetsz, hogy azonnal szólsz az ott dolgozóknak, biztonsági személyzetnek. Ugyanis a 2003/333-as törvény előírja, hogy a szórakozóhelyek kötelesek biztosítani vendégeik biztonságát megfelelő őrző-védő személyzettel. Ha nem teszik meg, akkor ők is felelősségre vonhatóak – tudtuk meg Molnár Anita ügyvédtől.
Mielőtt a hatóságokhoz fordulnál, tudnod kell, hogy különbség van a szabálysértés és a bűncselekmény között. Ha a zaklatás súlyos vagy ismétlődő, akkor bűncselekménynek minősíthető. Ha egyszeri, enyhébb, és nem jelent valós megfélemlítést, akkor szabálysértés. A szabálysértésért a helyi rendőrség is szabhat ki bírságot a helyszínen, bűncselekmény esetében pedig a rendőrséghez kell fordulni, ahol három hónapon belül lehet panaszt tenni, ami beindítja a nyomozást.
Például ha valaki egy szórakozóhelyen sérteget, vulgáris és megalázó gesztusai vannak, erőszakkal fenyegetőzik, vagy korlátoz a szabadságodban, viszont még nem történt fizikai és konkrét szexuális inzultus, akkor a következő lépés már az lehet, hogy hívod a 112-őt, akik szabálysértés esetén a helyi rendőrséget fogják küldeni. Ilyenkor fontos, hogy ne csak azt mondd el, hogy mi történt, hanem azt is, hogy ez rád hogy hatott.
Szabálysértés esetén pedig már a helyszínen bírságot lehet kiszabni az elkövetőre. Például ha közrendsértéssel és mások megbontránkoztatásával jár az ügy (61/1991), akkor akár 200 – 1000 lejre bírságolhatják az elkövetőt. Ha ténylegesen nemi alapú zaklatásnak minősítik, de még nem bűncselekménynek, akkor 3000 és 10 000 lej között is lehet a bírság.
Ha a zaklatás fizikai formát ölt,
akaratod ellenére tapogatnak, erőszakkal szexuális jellegű tevékenységekre kényszerítenek, az már egyértelműen bűncselekménynek minősül. Ilyenkor is a 112-őt kell hívni, de ha nem tudsz azonnal reagálni, három hónapon belül panaszt tehetsz (plângere prealabilă) a rendőrségen, a büntető törvénykönyv 219-es cikkelye szerint szexuális agresszió bűncselekménye miatt, vagy kiskorúak esetében kiskorúak ellen elkövetett szexuális agresszió miatt.
Az ügy haladásához viszont szükséges, hogy elegendő bizonyíték álljon rendelkezésre. Például legyenek szemtanúk, helyszíni kamerafelvételek vagy akár egy személyes telefonon rögzített hang- vagy videofelvétel. Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a büntetőjogi felelősségvállalás mellett kártérítés is igényelhető – ismerteti az ügyvéd.
A munkahelyeken belül, beleértve a kocsmákat és szórakozóhelyeket is,
az alkalmazónak kötelessége biztosítani a munkavállalók méltóságához, egyenlő bánásmódhoz, tisztelethez való jogát. Továbbá kötelessége a munkahelyi zaklatás minden formáját tiltani, és ezt egyértelműen rögzíteni a belső rendszabályzatokban, és fegyelmi büntetéseket meghatározni ilyen esetekre.
Ha a munkáltató ezeket nem biztosítja, vagy ő maga követi el a visszaéléseket, panaszt kell tenni a Munkaügyi Felügyelőségnél vagy a Diszkriminációellenes Tanácsnál, akik megbírságolhatják. A munkajogi értelemben vett jogsértés megszüntetéséhez viszont bírósági keresetet kell indítani, ahol kártérítést lehet igényelni. Szexuális zaklatás (btk 223. cikk.) esetén pedig panaszt kell tenni a rendőrségen.
A büntető törvénykönyv szerint a szexuális agresszió 3-tól 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a támadó például az áldozat italába bódító szert kever, vagy szándékosan leitatja őt az ítélőképesség csökkentése érdekében, a büntetési tétel 6-tól 12 évig terjedhet. Kiskorúak ellen elkövetett erőszak esetében a börtönbüntetés 3-tól 10 évig terjedhet. Ha viszont súlyosbító körülmények is vannak, a büntetési tétel ennél több is lehet.
Ha a zaklató magatartás publikusan történik és az áldozat méltóságát súlyosan sértő, fokozottan megalázó tevékenységnek minősíthető, akkor a közrend és a köznyugalom megzavarása (371. cikk) mint bűncselekmény is szóba jöhet, amelyet 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel vagy bírsággal büntetnek.
Fontos, hogy a zaklatást elszenvedőknek igazságot szolgáltassanak, és az adott helyszínen még egyszer ne fordulhasson elő ilyesmi, vagy ugyanaz az elkövető mégegyszer másokkal ne tehesse meg ugyanazt.
Ezért nem értelmetlen jelezned a hatóságoknak a problémát,
még akkor sem, ha épp abban a konkrét esetedben nem fog semmi sem történni. Mert ha lesz egy következő jelzés valaki más részéről, akkor nagyobb eséllyel lesz következménye. Ha viszont senki sem lép, attól tartva, hogy úgysem vesznek komolyan, akkor ugyanaz ismétlődhet újra és újra.
Tehát akármilyen formáját tapasztalod a zaklatásnak, és nem lehet helyben megoldani a személyzet vagy mások segítségével, fontos, hogy azonnal hívd a 112-őt. Telefonban röviden össze kell foglald, mi történt. Ez alapján ítélik meg a helyzet súlyosságát, és küldik ki vagy a helyi rendőrséget vagy a rendőrséget.
Ha nem cselekszel azonnal, de utólag úgy ítéled meg, hogy bűncselekmény történt, három hónapon belül megteheted a feljelentést személyesen egy rendőrkapitányságon vagy online e-mailben, amennyiben elektronikus formában alá tudod írni a dokumentumot. Erről részletesen a rendőrség hivatalos oldalán olvashatsz.
Ha bajban vagy, akkor kérj segítséget az erre specializálódott szervezetektől. Például hívhatod Romániában az állami zöld számot (0800 500 333), ha zaklatás elszenvedője, szemtanúja vagy. Megkereshetsz egy nőjogi civil szervezetet, például a Filia Központot. Ha magyar nyelven érdeklődnél, akkor A Női Jogvédő Ügyeletet keresd. Bűncselekmény esetén, ahol már felmerül a szexuális agresszió, vagy ha a sértett rossz anyagi helyzetben van, ingyenes jogi segítségnyújtást igényelhet.
A cikkben a megszólalók álnéven szerepelnek.
