A társulat egyik alapemberének, Portik Zoltán világosítónak nem hosszabbította meg a munkaszerződését a Puck Bábszínház, Urmánczi Jenő bábszínészt fegyelmi bizottság elé idézték. Közben az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács összekeverte a szezont a fazonnal.
Az augusztusi nyilatkozatháború után úgy tűnik, a színfalak mögött próbálja ellehetetleníteni a kolozsvári Puck Bábszínház vezetése a Kolozsvári Magyar Bászínház (KOMAB) kezdeményezőit. Portik Zoltán világosító munkaszerződését nem hosszabbították meg, és Urmánczi Jenő bábszínész állása is veszélyben forog, miután fegyelmi eljárás indult ellene.
Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép
A kolozsvári Puck Bábszínházban egy magyar és egy román társulat működik úgy, hogy nagyrészt ugyanazt az infrastruktúrát használja. A csekély döntési jogkörrel rendelkező társulatvezetők az igazgató alárendeltjei, az intézményt pedig a Kolozs Megyei Tanács tartja fenn.
Régóta mostohagyermek a magyar társulat
A rendszerváltás előtt ebben a bábszínházban világszínvonalú alkotói munka folyt nagyrészt Kovács Ildikó rendezőnek és társulatának köszönhetően. 1989 után azonban a fenntartó hanyagolta az intézményben felmerülő számos problémát.
A magyar társulat volt tagjai és a magyar társulattal dolgozó rendezők elmondták, hogy az utóbbi időben a magyar tagozat az intézmény mostohagyermeke lett: inkompetencia, hatalmi harcok, akuttá vált személyes konfliktusok és a társulat látványos fluktuációja nehezítette a munkát egy rosszul felszerelt, elhanyagolt, kényelmetlen, a funkció ellátására nem igazán alkalmas színházi térben.
A magyar társulat jelenlegi és volt tagjai, akikkel beszélgettünk, úgy érzik, hogy míg a bábszínház eddigi vezetősége nem törődött a magyar társulattal, addig a mostani vezetőség megnehezíti a magyar társulat munkáját és annak kezdeményezéseit.
Ez azért különösen fájó, mert most a magyar tagozaton egy olyan lelkes és összetartó társulat verődött össze, amely szeretne jó minőségű előadásokat létrehozni és méltó körülmények között dolgozni. A Kolozsvári Magyar Bábszínház Kezdeményező Csoport (KOMAB) azért alakult meg, hogy elősegítse egy olyan környezet kialakítását, amelyben jobbak munkakörülmények, lehetőség van a szakmai fejlődésre és minőségi előadások létrehozására.
Minden a vezetőség jóindulatán múlik
Minden probléma gyökere, hogy a magyar tagozatnak nincsen döntési joga. Csak javaslatai lehetnek, ezeket azonban rendszerint nem sikerül jóváhagyatni a vezetőséggel. A magyar tagozatnak nincsen saját költségvetése, kizárólag a vezetőség jóindulatán múlik, hogy egy-egy produkció létrehozását milyen mértékben támogatja.
A magyar társulat szerint a a produkciós költségek, szakmai rendezvényekre való utazás költségei nagyon egyenlőtlenül oszlanak el a két társulat között. Például a 10/29.06.2020-es Adminisztratív Tanácsi Jegyzőkönyv szerint a 2020-as év produkciós költségeire nemrég 65 ezer lejt szavaztak meg a román tagozatnak és 25 ezer lejt a magyarnak.
Volt munkatársak arra is panaszkodtak, hogy bár a bábszínház költségvetési intézmény, a vezetőség a magyar társulat kiszállásainak engedélyezéskor kiemelten kezeli az anyagi megtérülést. Emiatt a magyar tagozat még Kolozs megyében sem tud mindenhova eljutni, ahol igény lenne rá, mert nem mindenütt talál megfelelő számú fizetőképes közönséget. Nem is beszélve a fesztiválokról, különösen a külföldiekről, ahol szakmai visszajelzéseket kaphatnának, fejlődhetnének – állítják.
A problémahalmazhoz hozzájárul, hogy Varga Ibolya rendező, aki jelenleg a magyar társulat ideiglenesen megbízott vezetője, nem képviseli megfelelően a magyar társulat érdekeit a vezetőség előtt. Varga Ibolyát annak ellenére nevezte ki a vezetőség a magyar tagozat élére, hogy 2019 tavaszán a magyar társulat tagjai írásban jelezték a vezetőségnek: nem szeretnének vele dolgozni.
A megpályázott pénzt sem költhették el
Az eleve feszült hangulat akkor vált nyílt konfliktussá, amikor a magyar társulat munkáját segíteni hivatott, a társulat (részben korábbi) tagjai által támogatott Apropó Egyesület 15 millió forintot kapott a Bethlen Gábor Alaptól produkciós költségek fedezésére.
A kívánt minőséghez képest alulfinanszírozott magyar tagozat ugyanis egy ideje magyarországi pályázatokból fedezi a hiányzó produkciós költségeket. Egy korábbi pályázatból az előadásokhoz szükséges eszközöket – pódiumokat, reflektorokat, kiszállások alkalmával használt vezérlőpultot, stb. – vásároltak.
Csakhogy a vezetőség szakmai indokok nélkül elutasította, hogy együttműködési megállapodást írjon alá az egyesülettel. Ez a döntése azért nehezen érthető, mert a román tagozat munkáját több egyesület és egy magáncég is segíti – velük az igazgató minden további nélkül együttműködik.
Az igazgató eltávolít mindenkit, aki szembeszegül vele
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a bábszínház jelenlegi igazgatója, Emanuiel Petran az utasításait megkérdőjelező vagy neki ellenszegülő alkalmazottakat úgy a román, mint a magyar társulatból eltávolítja. (A bábszínház, illetve igazgató ellen egyébként számos munkajogi per zajlott és zajlik.)
Miután augusztus 18-án sajtótájékoztatón kérték az önálló, állami finanszírozású Kolozsvári Magyar Bábszínház létrehozását, várható volt, hogy a KOMAB tagjai sem kerülik el az igazgató bosszúját.
Portik Zoltán világosítóval – a társulat egyik alapembere, a szakszervezet képviselője és a KOMAB kezdeményezője – október 15-én indoklás nélkül közölték, hogy meghatározott idejű munkaszerződését nem hosszabbítják meg.
Portik távozása azért nagy érvágás, mert munkáját úgy a társulat tagjai, mint a magyar tagozattal együttműködő művészek nagyra értékelték. Ráadásul a világosító vállalta volna, hogy a nehéz helyzetben levő társulattal marad hosszú távon.
Nem azért volt világosító, mert valakinek be kellett töltenie az állást
„A Váróterem Projekt és a PUCK bábszínház közös produkciójaként létrejött Sárkány-művek című előadás során volt alkalmam együtt dolgozni Portik Zoltánnal. Személyében egy rendkívül felkészült, precíz, hozzáértő és lelkiismeretes szakembert ismertem meg, és jelenléte azzal a jó érzéssel töltött el, hogy az előadás világítása jó kezekben, biztonságban van. (…)
Portik Zoltán nem azért volt világosító, mert valakinek be kellett töltenie az állást, hanem azért, mert ért hozzá és jó a szakmájában. Elbocsátása még nagyobb meglepetés, mint szakmai tudása. A porosodó, múltból élő, nem működő PUCK bábszínház újbóli felemelkedésének egyik feltétele pont a szakmai munka szintjének növelése lenne, errefel pont azok kerülnek eltávolításra, akik értik a munkájukat. Értetlenül állok az eset előtt” – írta Imecs-Magdó Levente színész, a Sárkány-művek bábelőadás rendezője.
Portik nehezen pótolható egyrészt azért, mert jó fénytechnikusokat eleve nem könnyű találni, másrészt a jelenleg futó reportoárnak nincsen olyan részletes leírása, amelynek alapján egy új világosító be tudja állítani a fényeket. Bár sikerült új világosítót találni, azonban Portiknak már nem volt ideje a darabokat átadni, a technikát betanítani.
„Nem egy esztergapadot adok át, amelyen bárki, akinek megvan a képesítése, tud dolgozni. A világosítás ennél bonyolultabb, meg kell ismerni a darabot, hol vált, hol kell belépni. Nincsen standard leírás a bábszínháznál” – magyarázta lapunknak Portik.
A magyar tagozat többségét meghatározott idejű szerződéssel alkalmazták
A határozott időre szóló munkaszerződések az egyik olyan eszköz az igazgató kezében, mellyel a társulat tagjait kontrollálni tudja. Ugyan ezt a munkajogi törvény szerint csak korlátozottan lehet alkalmazni, a kulturális intézmények működését szabályozó jogszabályok – az alkotómunka időszakos jellegét figyelembe véve – megengedőbbek. Egy alkalmazottat akár hosszú éveken keresztül lehet ilyen szerződésekkel foglalkoztatni.
Ezzel a lehetőséggel nagyon sok esetben vissza is élnek. A bábszínház magyar tagozata 19 munkatársának többsége ilyen meghatározott idejű munkaszerződés alapján dolgozik.
A meghatározott idejű szerződéseket számos olyan munkakör esetében is alkalmazzák, ahol a munka jellege egyébként nem indokolná. Például hiába van szükség a világosító munkájára minden előadásban, az intézmény Portik Zoltánt 2017 októberétől 1 éves szerződésekkel alkalmazta. Később – miután az igazgatóval egy ízben szóváltásba keveredett – 3-3 hónapra csökkent a szerződéseinek időtartama.
Egy vita miatt Urmánczinak is megromlott a viszonya az igazgatóval
Hasonló szóváltás eredményezte Urmánczi Jenő rossz viszonyát az igazgatóval. „Társulatvezető voltam, abban az évben Szent András napja és december 1. egy szombat-vasárnapra esett. Mi az azelőtti héten megcsináltuk a heti programot, arra a hétvégére nem tettünk előadást.
Emanuiel Petran, az igazgató csütörtökön elrendelte, hogy írjak ki a hétvégére előadást, a román tagozat is játszani fog. Jó, de a közönségnek nem tudjuk elrendelni, hogy jöjjenek megnézni az előadást – mondtam én. Őt ez nem érdekli, csináljam, amit mond – így az igazgató.
Én nem hirdettem meg az előadást, azóta hallgatjuk, hogy a magyarok megünnepelték december 1-ét, és közölte, hogy velem ezután csak írásban hajlandó kommunikálni” – mesélte az Átlátszó Erdélynek a bábszínész, akinek a lejáró, napi 2 órás társulatvezetői szerződését nem hosszabbította meg.
Ki dönti el, hogy egy állítás valós vagy sem?
A meghatározatlan idejű szerződéssel rendelkező Urmánczi október 19-én kapta meg az értesítést arról, hogy fegyelmi kivizsgálás indult ellene, mivel megsértette az intézmény belső szabályzatát, valamint etikai kódexét.
Ezek előírják, hogy az alkalmazottaknak kötelességük megvédeni az intézmény imidzsét, illetve tilos számukra a valósággal nem egyező állításokat tenni az intézmény tevékenységéről. Ugyanígy tilos olyan híreszteléseket és igaztalan állításokat terjeszteni, melyek sértik az intézmény hírnevét.
Az idézésben mellékelt 46 (!) kérdésből egyértelműen kiderül, hogy Urmánczi KOMAB-os szerepvállalása, a magyar társulat szervezkedése, illetve a Puck Bábszínházról a nyilvánosságba kikerült állítások képezik a fegyelmi eljárás indokát.
Az idézésben felsorolt kérdések az augusztus 18-27. között megjelent újságcikkek egy részére támaszkodnak.
„Ezek egy részét valóban én mondtam, más dolgokat nem, megint más dolgokat ők válaszoltak” – értékelte Urmánczi. Az ő ügyét ma, vagyis november 9-én tárgyalta az etikai bizottság. Urmánczi ezen az ülésen halasztást kért, azt nem tudni, hogy ezt jóváhagyták-e.
Ezzel párhuzamosan a bábszínház vezetősége – Romániában premierként – az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz (CNCD) fordult. Azt kérte, indítsanak vizsgálatot az intézményben, és derítsék ki: diszkriminálja-e a magyar társulatot vagy sem?
Úgy tudjuk, a CNCD el is kezdte a vizsgálatot, és értesítette erről az érintetteket. Az idézésben azonban Urmánczi Jenő „reclamat” vagyis feljelentett minőségben szerepel, vagyis a bábszínész diszkriminálta a Puck Bábszínházat.
A Puck Bábszínházban kialakult konfliktus minden bizonnyal nem ér itt véget, a Kolozsvári Magyar Bábszínház létrejötte is a jövő zenéje. A fejleményekről beszámolunk.
Címlapkép: Urmánczi Jenő az Én vagyok Pinokkió c. előadásban. Fotó: teatrulpuck.ro
