Watchdog székelyek, szevasztok!

A demokrácia drága, a kirakat olcsó, a pénz – és az időnk – kevés. Megéri, hogy ne szóljunk bele, mire menjen a közös pénzünk?

Fizetésünk negyven százalékát és a megvásárolt termékek árának durván az ötödét automatikusan beadjuk a közösbe. Ebből és más adókból, illetékekből működtetjük az országot, a településünket. Kiemelten szerencsés időszakban élünk: az erdélyi településekre is – ha ügyesen vezetik – elképesztő mennyiségű uniós pénz érkezik az adóink mellé.

Dübörögnek az aszfaltozógépek, vidéken is egyre többen csatlakoznak rá a víz-, gáz- és csatornarendszerekre, új buszok szelik az utcákat. Megújulnak a középületeink – az utcán és a Facebookon is, hiszen választási szuperévhez szuper kampány is jár.

Az viszont nem fejlődik ilyen ritmusban, hogy rálássunk és beleszóljunk, hogy a választottjaink mikor mire költik a közös pénzünket. Holott erre a közpénzügyi törvény 2006 óta kötelezi azokat a választottjainkat, akiket meg is fizetünk ezért.

Ráadásul az éves beleszólás a helyi költségvetésbe maradt az állampolgárok közvetlen politikai részvételének leggyakoribb és legrelevánsabb terepe. Olyan körülmények között, hogy a vezető politikusok kiüresítették az országos politikát, összevonják a választásokat, a két, hagyományosan nagy párt pedig közös EP-listát tervez, és Bukarestért sem hajlandó megvívni egymással.

Minél kevesebben értenek a közpénzhez, annál átláthatatlanabb, hogyan költik el. Hogy a városházákon ne csak a pénzügyi osztály és frakciónként legfeljebb 1-2 tanácstag értsen ahhoz, hogyan épül fel a település költségvetése, a bukaresti Funky Citizens egyesület érdeklődő civileknek és újságíróknak képzéseket és elemzéseket biztosít a helyi költségvetésekről és arról is, hogy általában mennyire átláthatóan működik egy-egy községi vagy városi önkormányzat.

Hasznos linkekkel és három tanulsággal távoztam a Funky Citizens egyik ilyen képzéséről:

1. helyi civilek tényleg érdeklődnek a helyi ügyek iránt, meg akarják érteni, hogyan szólhatnak bele évente a településük fejlődési irányába, sőt néhányuk beülne a helyi tanácsba is;
2. fél nap alatt meg lehet tanulni tájékozódni a helyi költségvetés táblázataiban, ahogy azt is, hogyan kell a költési terveket összevetni a tényleges költésekkel, azaz a költségvetési végrehajtás táblázataival;
3. mégis a helyi tanácsosoknak csak egy töredéke hajlandó ezt megtanulni.

Átláthatóság ideális esetben

Vagyis ha a Székely Nemzeti Tanácsnak ugyanolyan fontos volna az állampolgári részvétel, mint a Funky Citizens-nek, és az évi autonómiatüntetés mellett az SZNT beavatna évente pár tucat embert a helyi költségvetésekbe, mi több: ha az RMDSZ és az EMSZ rendszeresen képezné a tanácsosait, máris előrébb volnánk, ami a helyi kompetenciát, a helyi döntéseket, a tényleges autonómiát illeti.

Ideális esetben ugyanis nemcsak négyévente szólunk bele a politikába a voksunkkal, hanem évente abba is, mire költsön a településünk. Ideális esetben van erre időnk és tudásunk. De mivel nincs, a motivációnak és a beavatásnak is onnan kell jönnie, ahol a pénz és a szakértelem van: a polgármesteri hivataloktól. Ideális esetben a nem túlterhelt és rendesen megfizetett hivatalnokoktól várjuk el, hogy újabb púpot vegyenek a hátukra – megtanítsanak büdzsét olvasni – azért, hogy újabb púpot vegyenek a hátukra: fogadják és beépítsék a mi javaslatainkat is a büdzsé tervébe.

Ideális esetben nemcsak arról értesülnénk hangsúlyosan, hogy a városunk önkormányzata megszavazta a költségvetést, vagy egy hónapot csúszott vele, mint Gyergyószentmiklóson, ahol emiatt hetekre zárolták a város fontos számláit. Ideális esetben először arról értesülnénk hangsúlyosan, hogy elkészült a településünk költségvetéstervezete, és azt a polgármesteri hivatal közvitára bocsátotta.

A közpénzügyi törvény erre szigorú határidőt szab. Mivel az állami költségvetést tavaly december 29-én publikálták a Hivatalos Közlönyben, a helyi költségvetések tervezetét 15 napon belül, idén január 13-ig kellett (volna) közzétenni. A közvitára további 15 napot kellett szánni, azaz a lakosoknak január 27-ig kellett volna tudniuk hozzászólni a tervezethez, amelyet aztán legkésőbb február 12-én minden települési önkormányzatnak meg kellett volna szavaznia.

Ideális esetben a közzététel nem azt jelenti, hogy a városháza a kinyomtatott és .pdf fájlba szkennelt tervezetet eldugja a honlapjának egy sarkába. Hanem azt, hogy feltölti akár kereshető formátumban is, és elérhetővé teszi a honlapjának minden logikus menüpontjából: a pénzügyi rovatból, a határozattervezetek között és természetesen a közlemények között. Ugyanis olyan közleményt kell kiadnia róla, amelyben szerepel, hogy a lakosság javaslatait milyen email címre várja pontosan meddig. Ha tényleges vitát is rendez róla a városháza, akkor annak helyszínét és időpontját is közzé kell tennie.

Végképp ideális helyzetben maga a városháza gondoskodik róla, hogy az érdeklődő polgárok megértsék azt a könyvelői szemléletű táblázatot, amelyben a városnak arra az évre tervezett bevételei és kiadásai szerepelnek. Erre itthon még nem láttunk példát, de arra igen, hogy a büdzsé egy-egy részéről a hivatal hajlandó részletes tájékoztatást adni.

• Több hivatal vizuálisabb bemutatót készít a tervezett (vagy csak odafikcionált) beruházásairól.
• Több városban összehívják a civil szervezetek képviselőit, hogy segítsék őket megpályázni a városi büdzsé számukra elkülönített részét.
• Székelyföldnek szinte mindegyik megyei jogú városa belevágott a részvételi költségvetésbe, ahol maguk a lakosok jöhetnek ötletekkel, hogy minimális összegből mit szerveznének vagy újítanának fel.

A részvételi költségvetés mint állampolgári gyakorlat viszont nem váltja ki az önkormányzati költségvetéstervezés kötelező transzparenciáját, legfeljebb annak előszobájaként szolgál. Eleve nem kötelező részvételi költségvetési programot futtatni. Eleve a teljes büdzsének csak egy töredékéről dönthetnek így a lakosok.

A lakosok által megszavazott miniprojektek nem kerülnek be tanácsi határozatba, nem válnak kötelezővé, így csak az önkormányzati vezetők szavatartásán múlik a kivitelezésük. És a helyi sajtó is ritkán néz utána, hogy a lakossági miniprojektek közül végül melyek kaptak pénzt, és mi készült el belőlük év végére.

Átláthatóság a székelyföldi városokban: a sunnyogó stréberségtől a kész katasztrófákig

Több mint száz megyei jogú város költségvetéstervezésének átláthatóságát elemzi idén is a Funky Citizens. Felkérésére elvállaltuk, hogy megnézzük, mivel találkozhattak Hargita és Kovászna megye municípiumainak lakosai, ha bele akartak volna szólni városuk idei büdzséjébe. Nemcsak azt néztük, mit és hogyan tesznek közzé a szinte mindenhol kétnyelvű hivatali honlapokon, hanem részben azt is, mi ment át ebből az írott sajtóba.

Mivel több hivatal esetében a Google és a helyi sajtó sem adott kielégítő információt, végül sajtókérdésekkel fordultunk a hat megyei jogú városhoz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a legtöbb hivatal miért nem tette közzé a honlapján a hírt, hogy megtervezte a költségvetését, és azt, hogy hogyan lehet ahhoz hozzászólni. Illetve hogy miért nem hirdetett és szervezett egyik hivatal sem tényleges, élő közvitát.

Háromszéken Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely számít megyei jogú városnak. Mindkét hivatal igyekezett betartani a határidőket és azokat az átláthatósági követelményeket, amelyeket előír számukra a közpénzügyi törvény. De úgy, hogy ne szaporítsák meg a saját dolgukat azzal, hogy beleszólásra ösztönzik a polgáraikat.

Hargita megye városai közül Csíkszereda és Maroshévíz diszkréten intézte a pénzügyeit, majd kérésre bevallotta, hogy igen, ez nem az átláthatóság csúcsa, de idén ennyire futotta az energiájukból. Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós viszont akkora késéssel hozakodott elő a terveivel, hogy februárban már a tanácsosok balhéztak a sajtóban, hogy a hivatalok legalább nekik mutassák meg a büdzsé tervét. És ha lehet, úgy, hogy át is tudják nézni a szavazás előtt. Kérdéseinkre ezek a hivatalok csúsztattak, vagy nem is válaszoltak.

Jöjjenek tehát a szaftos és unalmas részletek, mert az erőfeszítést kívánó átláthatóság ördöge (sőt: angyala) is a részletekben lakozik. Először azt mutatjuk meg, hogyan lehet stréber módon dugdosni a költségvetéstervezetet vagy a beleszólás lehetőségét úgy, hogy közben mindkét háromszéki hivatal honlapja bő és színes hírszolgáltatással, illetve gyakran frissülő közösségi médiával rendelkezik.

Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala pedánsan igyekezett,

hogy ne szegje meg az explicit előírásokat. Közel két hetet ugyan késett a tervezet közzétételével, de hát senki se dörömbölt a kapuján, hogy azonnal mutassák meg neki az idénre tervezett bevételeket és kiadásokat. A hivatal január 25-én közzétette a tervezetet a honlapjának leglogikusabb részén, ahol az érdeklődő polgár keresné: a címlap fejlécében is kiemelt Közpénzügyi igazgatóság menüpont Költségvetés tervezet nevű almenüjében a tervezet minden kötelező kimutatásával együtt. Bárcsak minden hivatal ott publikálná évtizedekre visszamenően.

A közzététel tényéről azonban nem számolt be a honlap Hírek vagy a Hirdetések rovatában. Antal Árpád polgármester viszont összehívta a sajtót, és elsorolta a büdzsé sarokszámait és a tervezett főbb beruházásokat. A helyi és regionális sajtó lelkiismeretesen meg is írta a sajtótájékoztatón elhangzottakat, és futólag megemlítette, hogy hozzá lehet szólni. A maszol.ro belinkelte a tervezetet, a Háromszék és a Székelyhon nem, és egyik beszámoló sem részletezte, hogy a polgárok hogyan szólhatnak hozzá a tervekhez.

A hogyant a hivatal két nyúlfarknyi hirdetés feladásával intézte el a helyi sajtóban úgy, hogy sima guglizással nem sikerült ráakadnunk. Igaz, itt főleg magyarul kerestük a nyomát. Kérésre viszont a sepsiszentgyörgyi hivatal elküldte a linket, illetve a képet. A Háromszéknek ugyanis csak a nyomtatott változatában jelent meg a büdzsétervezet linkje és az infó, hogy a hivatal iktatóirodájában, illetve a petitii@sepsi.ro címen várják a polgárok javaslatait február 8-ig (azaz az előírásszerű 15 napig).

A Covasna Media legalább a honlapján is közzétette az infókat, és linkelte a tervezetet. Ezt a hirdetést azonban egyik kiadvány sem kötötte össze a tervezetet bemutató cikkével, így tét nélküli adminisztratív lépés benyomását keltik, amelyet a hivatal könnyen kipipált. A helyi sajtó pedig kiszámlázza, hogy felületet biztosít a hivatal kötelező közleményeinek.

Akár ez is tetszhet

A szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament

2024. november 20.

Valami bűzlik a büszke Széken, de a polgármester mindig elkeni

2024. október 1.

A polgármester a költségvetés megszavazása előtti napon újabb sajtótájékoztatón ismertette azt, illetve más beruházásokat sorolt fel, mint amelyeket két héttel korábban említett. A hivatal arra a kérdésünkre nem válaszolt, hogy miért nem hirdetett és rendezett valódi közvitát a büdzséről, ahol a polgárok élőszóban mondhatják el a véleményüket a városháza terveiről.

Kézdivásárhely villámgyorsan letudta

az idei költségvetésének a megtervezését. Olyan gyorsan, hogy észre se vettük. Sehol. Január 31-én megjelent a hír a kézdivásárhelyi hivatal és a Háromszék napilap honlapján, hogy előző nap az önkormányzat meg is szavazta. A hír tartalmazza a büdzsé sarokszámait és az idei beruházásokat a hozzájuk rendelt összegekkel.

Hiába böngésztük viszont a honlap költségvetési szekcióját és a híreket a saját szemünkkel, illetve célzottan a Google-lal a költségvetés-tervezet kulcsszóra keresve. Végül kérdésünkre a hivatal kommunikációs irodája küldte el a linket, ahol közzétették január 16-án. Ebből látszott, hogy a meghirdetés és a szavazás között nem telt el a kötelező 15 nap, csak 14, amikor a polgárok hozzászólhattak volna. Az élő közvitára vonatkozó kérdésünkre pedig nemes egyszerűséggel nem válaszoltak.

Bár a hivatal teljesen mellőzte a Facebookján és a helyi sajtóban a tervezet közzétételének hírét, az nem hagyott nyugodni, hogy a szöszbe nem vettük észre a január 16-i hirdetést a hivatal honlapján. A honlap felépítését és a közzététel módját sejtjük amögött, hogy miért nem találtuk a tűt a szénakazalban.

A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal honlapja ugyanis bonyolultabb, mint első látásra tűnik. Pedig első látásra ott van minden, és pont ez a baj. Már a címoldalon összetett menüsor van a fejlécben (az egyik legördülőben például Hirdetőtábla gomb is van, csak épp nem ott vannak a hirdetmények), és tucatnyi gomb, menüpont sorjázik függőlegesen az oldal jobb- és balszélén is. Ha pedig az ember bekattint valamire, akkor megváltoznak a jobb- és baloldali oszlopban sorjázó gombok, csak ez nem válik nyilvánvalóvá, hogy mikor és hogyan.

Ha például az egyik hírre kattint be a kézdivásárhelyi polgár, akkor nem jelenik meg, de ha valamilyen hivatalibb gombot nyom meg, akkor megjelenik baloldalon a Közérdekű hirdetés gomb. Fentről a hetedik úgy, hogy vizuálisan az első öt a hangsúlyos. Rákattintva jönnek elő a .pdf-ben feltöltött hirdetések címei. A célzott keresés a költségvetéstervezet kulcsszóra pedig azért nem mutatott eredményt, mert ez a hirdetés címe: Határozattervezet: költségvetés.

A tervezet ide feltöltött dokumentumai képként voltak beszkennelve, azaz a keresőmotorok nem igazán látják a tartalmukat. A táblázatok az emberi szem számára jól követhetők, de érdemes kinyomtatni a 33 oldalas büdzsétervet, mert váltakoznak benne a vízszintes és függőleges beállítású oldalak. Az egyedüli szöveges .pdf a terv román nyelvű meghirdetése, és ebben sem szerepel az evidens keresőszó, a proiectul de buget 2024, csak a millió találatot hozó proiect de hotărâre. Jövőre kreatívabbak leszünk a keresésben.

Az pedig végképp a vicc kategóriája, hogy

• a hirdetés nem említi, hogy a tervezet fel van töltve a honlapra, csak az áll benne, hogy meg lehet nézni a hivatalban;
• február 7-ig ad lehetőséget a polgároknak, hogy véleményezzék a büdzsét és javaslatokat tegyenek, miközben az önkormányzat január 30-án már meg is szavazta azt.

Székelyudvarhelyen a büdzséből is botrány lett

A „székely anyaváros” önkormányzata nemcsak a polgáraival, hanem a tanácsosaival is mostohán bánt: vagy dugdosta előlük az idei költségvetés tervezetét, vagy egyszerűen elkésett vele, és ezt a tényt szerette volna dugdosni. Azért nem sikerült, mert a városi tanács összes frakciója gyakorlatilag a polgármester ellenzéke.

A tanácsosok már a januári üléseken kérték a polgármestert, hogy mutassa meg nekik a tervezetet, de semmilyen információt nem kaptak – számoltak be erről részletesen a helyi sajtónak. A február 2-i összehívóban látták a sarokszámokat, 5-én meghallgatták a pár órás bemutatót, és látták az előkészített táblázatokat, végül 7-én írásban kérték és meg is kapták azokat a kiegészítő anyagokat, amelyekkel már át tudták látni, mire mennyit szán a hivatal. Ezt annak a POL-nak a frakcióvezetője mesélte az uh.ro-nak, amellyel Gálfi Árpád polgármester hatalomra került 2020-ban, de azóta velük is összerúgta a port.

A február 5-i egyeztetésen számonkérték a közvita elmaradását a polgármesteren. A tanácsosok ekkor hallották először, hogy a hivatal azzal védekezik, hogy a tervezetet a pénzügyi osztály ajtajára függesztették ki már január 12-én. Miközben a tanácsosok a hivatal honlapját és hirdetőtábláját lesték. A tanácsosok fizikai képtelenségnek tartják, hogy a több száz oldalas tervezet elférjen a hivatal egyik ajtaján.

És persze nem értik, hogy ha a tervezet elkészült, miért nem szóltak nekik a január végi tanácsülésen, és miért hallgatták el előlük a kifüggesztés tényét is. Gálfi Árpád polgármester azzal az elképesztő magyarázattal állt elő, hogy azért nem küldték el a tanácsosoknak az egyébként kötelező módon nyilvános dokumentumokat, hogy azok „ne kerüljenek illetéktelen kezekbe”, és a tervezetet csak a hivatalban, „ne pártok és cégek irodáiban vitassák meg”.

A hivatal a kifüggesztésről szóló jegyzőkönyvvel véli bizonyítani, hogy a tervezetet valóban kifüggesztették a pénzügyi osztály ajtajára. A polgármester volt párttársai viszont úgy vélik, a jegyzőkönyv és maga a tervezet is „visszadátumozással” készült, amivel a késést akarta leplezni a hivatal. Ezt a jegyzőkönyvet nekünk is elküldte az udvarhelyi városháza szóvivője. Sebtében készülhetett, mert a tavalyi évet utólag, tollal javították át 2024-re a szövegben:

Kérdésünkre, hogy a honlapon miért nem tették közzé a tervezetet, és miért nem hirdettek közvitát, nem kaptunk választ. A szóvivő megjegyezte, a közvita iránt nem volt érdeklődés, javaslatok nem érkeztek.

A tervezetet a polgármester és munkatársai február 15-én mutatták be a sajtónak. A hivatal honlapjára ez a rövid bemutató került fel, benne tíz dián lehet áttekinteni a főbb költségtételeket. A városi tanács február 16-án ült össze megvitatni és megszavazni Székelyudvarhely költségvetését. Itt olvasható részletesen, hogy a tanácsosok mit fogadtak el, és hol húzták át alaposan a polgármester számításait.

Gyergyószentmiklós minden határidőből kicsúszott

A gyergyói önkormányzat tagjai február 28-án kapták meg a város költségvetésének tervezetét, miután hetekig egymást vádolták Csergő Tibor polgármesterrel, hogy kinek a hibája ez az óriási csúszás. A tanácsosok szerint a polgármester inkompetens módon vezeti a hivatalt, Csergő szerint viszont azért csúszott ekkorát a tervezet, mert a tanácsosok nem szavazták meg idejében a hivatalnokok béremelését, és ezzel hátráltatták a büdzsé tervezését.

Ennek az volt az egyenes következménye, hogy az állami kincstár egy hónapig zárolta a városnak azokat a számláit, ahova a legnagyobb bevételek érkeznek a központi büdzséből. Azaz a visszaosztás az ÁFÁ-ból és a személyi jövedelemadóból.

A polgármester március elsején mutatta be a tervezetet a sajtónak, amelyet március negyediként még a saját, azaz RMDSZ-es tanácsosai is leszavaztak. Azzal indokolták, hogy a büdzsé abban a formájában érthetetlen, átláthatatlan és önkényes, kidolgozása során a polgármester egyáltalán nem egyeztetett a tanácsosokkal. Hogy a káosz még teljesebb legyen, a polgármester kijelentéseit azoknak az intézményeknek a vezetői is cáfolták vagy megkérdőjelezték az ülésen, amelyeket részben vagy egészben a városháza finanszíroz.

A tanácsosok végül négy nappal később, március 8-án szavazták meg a költségvetést, de minimális többséggel, bizalmatlanul és kényszeredetten: hogy ne váljon működésképtelenné a város. A polgármesteri hivatal nem tette közzé a honlapján a sem a költségvetést, sem a tervezetét, és természetesen nem hirdetett közvitát sem. A gyergyószentmiklósi hivatal egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.

Csíkszereda lepapírozta

Csíkszereda is csak a városházán hirdette meg az idei költségvetésének a tervezetét – derült ki a városháza válaszából. Azért küldtünk kérdéseket a polgármesteri hivatalnak, mert se a honlapján, se a helyi sajtóban nem találtunk arra vonatkozó híreket, hogy mikor és hol tette közzé a hivatal, hogy megtervezte a büdzsét, és hozzá lehet szólni.

A költségvetést február 12-én szavazta meg a városi tanács, rá pár órára számolt be erről a hivatal. A közlemény ismerteti a büdzsé néhány sarokszámát, a végén pedig belinkelték a vizuálisabb bemutatót. A költségvetés táblázatait jó helyen, a honlap Gazdaság menüpontja alatt tették közzé. Mivel a különböző táblázatokat külön fájlként töltötték fel, ezért az intézmények beazonosíthatóak. De magukban a táblázatokban nem lehet keresni, mivel azokat képként szkennelték be – a fájlnevekből ítélve február 15-én.

A korábbi években széles körben hirdették a tervezetet, áll a hivatal válaszában, amelyben elismeri, hogy idén ez korántsem sikerült. Ennek okaként a kormány takarékossági előírásait tartalmazó „salátarendeletet” jelöli meg, amely december 15-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A hivatal nem részletezte, hogy ez miben bonyolította meg a város költségvetésének tervezését.

A tervet január 12-én függesztették ki a városházán, a kifüggesztési jegyzőkönyvet a hivatal csatolta a válaszához. A jegyzőkönyv szerint a lakosok (ha betévednek ugye a hivatalba, észreveszik és elkezdik böngészni a táblázatokat) január 15. és 30. között, írásban szólhatnak hozzá a tervezethez. Civil szervezetek pedig szintén írásban kérhetnek közvitát róla.

A jegyzőkönyvet fájlnevéből ítélve március 5-én szkennelhették be, amikor a hivatal elküldte a válaszát. A szöveg (keltezése szerint januári) megfogalmazásakor itt is kapkodhattak, mert a második oldalon ott maradt, hogy ezt a közleményt 2023. március 22-én függesztették ki a polgármesteri hivatalban.

Ugyan a lakosságot nem vonták be, de a tervezetet egyeztették „alintézményeinkkel, önkormányzati cégeinkkel, az oktatási intézmények igazgatóival vezetői szinten, gazdasági szakemberek bevonásával”, illetve a városházi kiírásokra pályázó civil és egyházi szervezetekkel, írja a hivatal válaszában.

Ez az egyeztetés február elejéig tarthatott. A költségvetést elfogadó tanácsi határozatban ugyanis február 2-án véglegesített, megalapozó dokumentumok is szerepelnek. Mi több, a kormány csak január 31-én döntött arról, hogy például Csíkszeredának 10,7 millió lejt juttat a tartalékalapjából.

Maroshévíz elszámította magát, és kétszer szavazta meg

Hargita megye legkisebb municípiumának önkormányzatában is sok a vita, csak épp románul zajlik, és ezért ritkán figyelünk oda. Itt a polgármesteri hivatal január 19-én közzétette a költségvetés tervezetét a honlapján. A hirdetésbe beleírta, hogy a tervezetről másolat igényelhető a városházán, és ott várják az írásos észrevételeket is február 4-ig. Illetve ha valaki közvitát szeretne, akkor azt civil szervezet vagy hatóság révén igényelje.

A hivatal kényes a hírnevére legalább annyira, hogy a városmenedzser felhívott telefonon, a város főjegyzője pedig írásban részletesen válaszolt, még ha próbáltak is csúsztatni. Konkrétan arról próbáltak meggyőzni, hogy két közvita is volt, csak a lakosok közül nem jött el senki, csak pár tanácsos és a hivatal néhány alkalmazottja. El is küldték a polgármester meghívóját a február 6-i és 8-i munkaülésekre és ennek a két ülésnek a jegyzőkönyvét.

Mivel a meghívókat nem találtuk a városháza honlapján, ezért az üléseket nem tudjuk közvitának tekinteni. A döntési folyamatok viszont annyiban átláthatóbbak a megye magyar többségű önkormányzatainál, hogy a munkaüléseket ugyan nem, de a tanácsüléseket közvetítik a YouTube-on, majd a felvételeket közzéteszik a hivatal honlapján.

A költségvetés tervezetét idén négyszer vették napirendre, háromszor szavaztak róla, egyszer elutasították, kétszer megszavazták, derült ki a főjegyző válaszából. Mindez a tanácsosok hozzá nem értése miatt történt így, sugalmazta a városmenedzser. A február 12-én kora reggelre összehívott tanácsülésen elutasították, a délutánra összehívott ülésen megszavazták a büdzsét. A vitáról részletesen beszámolt a helyi sajtó is.

A megyei közpénzügyi igazgatóság viszont következetlenségeket talált a büdzsében, ezért új formában tűzték az önkormányzat napirendjére február 16-án, írta a főjegyző. Ekkor mégsem szavaztak róla, mert a javaslattevő, azaz a polgármester visszavonta a napirendről. Azt nem írta meg a hivatal, hogy miért, de kiderült az ülés 22 perces felvételéből, hogy kivette a tanácsosok javaslatait belőle.

A városvezetés és a tanácsosok egy része is némi szégyenkezéssel említette az ülésen, hogy a Hargita megyei közpénzügy most először dobott vissza önkormányzati büdzsét, mert nem érte a széle a hosszát. Kiderült, a tanácsosok csak a kiadási oldalt módosították február 12-én, a bevételeket nem igazították hozzá. Így szavazták meg, a városháza pedig így továbbította a „fináncoknak”.

Február 16-án a korábbi módosításokat is javasló tanácsos vette észre, hogy a városháza ismét az eredeti büdzsétervet tűzte napirendre, amelyhez ő ekkor szóban nyújtotta be a módosításait immár a kiadási és a bevételi oldalhoz is. A könyvelő rendben lévőnek találta őket, azonban a polgármester írásban kérte őket, és hirtelen levette az egyetlen pontot az ülés napirendjéről. Cserébe az „akadékoskodó” tanácsos is kérte az összes kiadási tétel részletes indoklását. Bár a részletes írásos indoklások nem születtek meg, a költségvetést február 20-án ismét napirendre tűzték, és az önkormányzat ismét megszavazta. (Egyúttal semmissé nyilvánította a 12-én elfogadott változatot.)

Hogy egy település büdzséje reális politikai kérdés,

onnan látszik még ezen a szűk mintán is, hogy ahol a tanácsosok versenyben vagy akár váltásban is reménykednek az idei önkormányzati választásokon, ott hosszas és tényleges vita alakult ki a költségvetés körül. Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen például azt vitatták sokat, hogy a két hivatal jóval kevesebb kiadást tervezett az év második felére. A tanácsosok felrótták, hogy a polgármester alig van jelen, és kiegyensúlyozatlan a büdzsé, és nem lesz pénz bérekre sem nyár után. A polgármesterek azt hangoztatták, hogy az év első felére kell tervezni a beruházások javát, és a második felében egyébként is ki szokták igazítani a költségvetést.

Mindez simán értelmezhető úgy, hogy a polgármester még átadna pár kampányberuházást az év első felében, a leváltását remélő tanácsosok viszont amiatt aggódnak, hogy mire ők kerülnének a város élére, kongani fog a kassza. A tanácsosok Székelyudvarhelyen sem véletlenül, hanem valószínűleg a kampányra gondolva vágták vissza durván a polgármester protokollkiadásait. Gálfi Árpád szóvá is tette, hogy őt akarják így ellehetetleníteni.

Azaz nagyon is érdemes rászánni egy fél napot beletanulni, majd évente kikövetelni és beleszólni a költségvetésbe. A saját településünkön tudunk változásokat elérni, vagy legalábbis éreztetni a választottjainkkal, hogy rajtuk és a közpénzünkön tartjuk a szemünket.

A nyitóképen a szerkesztőség szomszédja, Dolly kutya őrzi a közpénzek átláthatóságát. Fotó: Szabó Tünde