A kisstílű ügyeskedést és zsarolhatóságot bátorítják az országot nagykoalícióban irányító pártok még akkor is, amikor a tisztesség már rövid távon és anyagilag is megérné.
Gyanúsan nagy csend ült rá a közérdekű bejelentőket védeni hivatott új törvényjavaslatra, miután fél évig olyan botránysorozattól volt hangos, amely már közelítette az abszurd caragialei csúcsait.
Firssítés, 2022. 12. 13., 15:16: A képviselőház december 13-án ismét megszavazta a törvényt. Kicsit lejjebb ereszkedett az abszurd csúcsairól, de továbbra sem támogatja teljes mellszélességgel a névtelen közérdekű bejelentést. Részletek a cikk végén.
Közérdekű bejelentőnek nevezzük azokat a személyeket, akik jelzik, ha a közérdeket sértő törvénytelen vagy tisztességtelen dolgot tapasztalnak abban a szervezetben, amelyben dolgoznak. Cikkeink jelentős része alapult eddig is azon, hogy forrásaink ‒ gyakran névtelenséget kérve ‒ akkora visszaéléseket, szabálytalanságokat jeleztek számunkra, amelyek már törvényt sértettek vagy lehetetlenné tették a tisztességes és hatékony munkát. Ilyen forrásokkal jelenleg is dolgozunk.
A készülő új törvény azért is fontos számunkra, mert míg a régi törvény csak a közalkalmazottakat és állami cégek alkalmazottait védi, ha ilyen visszaéléseket jeleznek, az új kiterjeszti a védelmet a cégek, civil szervezetek és egyházak alkalmazottaira is. Legtöbbjük akkor érzi védve magát, ha névtelenül is jelezheti a bajt, azaz nem fenyegeti annyira a bosszú, vagy egyenesen a kirúgás veszélye.
De azért a névtelen bejelentők is írják alá a bejelentésüket
‒ írta volna elő az új törvény. Mivel a honatyák ekkora blődséget javasoltak, a hazai jogvédő civilek rögtön felkapták a fejüket, és közelről kezdték figyelni az új törvény születését.
A vajúdás hosszú volt, bár a kormány sürgősségi eljárásban nyújtotta be a törvényjavaslatot március végén. Április közepén megszavazta a szenátus, de a törvényről a képviselőház dönt. A képviselők májusban és júniusban vitatták meg, vészesen legyengítették, majd június végén a nagykoalíció a plénumban is megszavazta. Igen, az RMDSZ 15 képviselője is. Csak az EMSZ két, RMDSZ-listán bejutott képviselője tartózkodott közülük.
Az ellenzéki USR viszont a már jelzett blődség miatt is megtámadta a javaslatot az Alkotmánybíróságon. Többek között azzal, hogy a parlament két kamarás elvét is sérti az, amilyen mértékben módosították a képviselők a szenátusban már elfogadott változatot. Például
- kizárták a névtelen bejelentés lehetőségét,
- előírták, hogy a bejelentők csak a belső jelzés után pár hónappal értesíthetik a nyilvánosságot,
- illetve harmadára csökkentették a bírságot, amely a bejelentést megtorló munkáltatóra szabható ki.
Azaz elbátortalanították a jövőbeli bejelentőket, könnyebbé és olcsóbbá tették a megtorlást a főnökök és munkáltatók számára. De ez nem ellenkezik az alaptörvénnyel, döntötte el július közepén az Alkotmánybíróság. Az ellenzék és a civilek felháborodtak, Klaus Iohannis pedig nem hirdette ki a törvényt, hanem a hónap végén visszaküldte a parlamentbe.
A szenátus nagyjából helyt adott az államfő kifogásainak, de azért finomított csapdákat helyezett el a szeptember elsején újból megszavazott változatban. Például megadta az anonim bejelentés lehetőségét, de annak is feltétele, hogy a bejelentő adja meg az elérhetőségét, azt, hogy milyen minőségben tesz bejelentést, és milyen szakmai kontextusban jutott az információkhoz.
Vagyis még egy nagyobb szervezetben is könnyen meg lehet találni, hogy ki juthatott hozzá a törvénysértésről szóló információhoz.
Az új változat szeptember 6-án került a képviselőházhoz. Az alsóház jogi bizottsága 21-én változatlanul passzolta tovább. Mindössze annyit csinált, hogy elutasított két módosítást. Az egyik pont arról szólt volna, hogy akkor is vizsgálják ki a panaszt, ha a bejelentő nem adja meg az elérhetőségét, de elég információt adott a törvénysértésről.
A törvényjavaslatot elméletileg szeptember 27-én felvették az alsóház plénumának napirendjére, hogy október 4-én szavazzanak róla. Legalábbis ez áll a javaslat képviselőházi adatlapján, de ez sem biztos,
és innentől homályba borult az új törvény útja.
Szeptember 28-án ugyanis Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter (ő vállalta a felelősséget azért, hogy a törvényt még 2022 első negyedévében elfogadják) átiratban kérte, hogy ne tűzzék napirendre a plénumban, hanem küldjék vissza a jogi bizottságba, és egészítsék ki az Európai Bizottság pontszerű javaslataival.
Szeptember második felében ugyanis az igazságügyi és az uniós alapok minisztériuma intenzíven levelezett az ügyről az Európai Bizottsággal. Az EB szakértői nem elégedtek meg pusztán annyival, hogy megvan az új változat, hanem szóról szóra átbogarászták, és szövegszerű javaslatokat tettek öt pontban.
Például hogy vegyék ki az anonim bejelentés feltételei közül a bejelentő funkcióját, kötelező kontaktadatait. Vagy hogy az a lista, amelyik felsorolja, hogy ki tehet közérdekű bejelentést, ne kimerítő és korlátozó legyen (azaz más ne tehessen bejelentést), hanem nyitott, hogy más is élvezze a törvény védelmét. Ráadásul tudni akarták, hogy a parlament mikor szavazza meg a javaslatot.
Ezt az egészet onnan lehet tudni, hogy a G4Media.ro portál megszerezte és közzétette Predoiu átiratát, amelyhez a miniszter csatolta a szakértők angol nyelvű háttérlevelezését is. Remek olvasmány.
Az biztos, hogy a képviselőház azóta sem szavazott a törvényről, és már nem is kommunikál a kérdésben azokkal a jogvédő szervezetekkel, amelyekkel korábban még igen. Ezért az ActiveWatch és a romániai Helsinki Bizottság úgy döntött, nyomás alá helyezi a fekete lyukká vált törvényhozást, és még több újságírót és ügyvédet von be a kérdésbe. A múlt hét végén például itt, Kolozsváron tartottak félnapos fejtágítót.
Azóta megkérdeztük a jogi bizottság USR-s alelnökét, mit tud a törvényjavaslat sorsáról és esélyeiről, de még nem válaszolt annak ellenére, hogy a kérdésről az USR kommunikált a legintenzívebben.
De hova ez a lassú sietség?
A mozdulatlanná dermedt törvényalkotási roham oka a presztízs és egy raklapnyi pénz. Pontosabban mindkettő elvesztésének kockázata.
Ugyanis amikor 2019-ben Románia töltötte be az Európai Unió soros elnökségét, azzal büszkélkedett, hogy ekkor sikerült véglegesíteni a közérdekű bejelentőket védő uniós ajánlást. Ennek részeként a tagállamok vállalták, hogy legkésőbb 2021 végéig úgy ültetik át a saját jogrendjükbe, hogy nem gyengítik a bejelentőket már védő szabályokat. Ahogy azt Iohannis is volt szíves jelezni, amikor nyáron visszaküldte a hazai törvényt a parlamentbe. De Románia a határidő után közel egy évvel sem henceghet saját uniós sikerével.
Ráadásul az új törvény az uniós helyreállítási és rezilienciaalap hazai tervének (PNRR) egyik korai mérföldköve is. Azaz Románia a PNRR-ben is vállalta, hogy idén tavaszig elfogadja az új törvényt. Ehhez képest a kormány eleve csak március végén nyújtotta be a javaslatot a törvényhozásba.
A helyreállítási és rezilienciaalap abban különbözik a többi uniós pénzalaptól,
hogy a beton konkrétságát összeköti a jogi és intézményi reformok konkrétságával, és nem engedi a félmunkát. Vagyis a pénzt nem akkor utalja az Unió, amikor elkészült tíz km autópálya, egy fél vasútvonal vagy egy kórház kétharmada, hogy gyorsan ki lehessen fizetni a kivitelezőket és kipipálni a projektet, majd esetleg tíz év múlva befejezni a mi adónkból és jóval drágábban.
A Románia igényelte szinte 30 milliárd eurót az Unió nagyjából 2-3 milliárd eurós részletekben utalja. De csak akkor, ha az illető részletre vállalt beruházások és reformok el is készültek. Ezek a beruházások és reformok jelentik a mérföldköveket a PNRR-ben. Egy-egy részlet kifizetéséhez mindegyik odasorolt mérföldkövet el kell érni, és egyelőre tilos őket ide-oda pakolgatni a kifizetési részletek között. Mindegyik részlethez beruházásokat és reformokat is teljesíteni kell.
Vagyis ha Románia pénzt akar ebből a tetemes alapból, nem elég önteni a betont, hanem zöldíteni kell, digitalizálni kell és ki kell bővíteni a jogokat úgy és akkor, ahogy azt az ország a PNRR-ben vállalta. És azt vállalta, hogy 2022 tavaszáig elfogadja a közérdekű bejelentőket védő új törvényt.
A törvény már lekésett minden határidőt, és a pénz is lassan csorog.
Románia tavaly szeptemberben véglegesítette, hogy mit vállal a PNRR-ben. Decemberben és idén januárban meg is érkezett két előleg, összesen 3,79 milliárd euró. Innentől csak úgy jön a pénz, ha elérjük a vállalt mérföldköveket. Románia azt tervezte, idén összesen tízmilliárd eurót hív le az alapból.
Ehhez képest a kormány május legvégén jelezte, hogy elértük a tavalyi év végéig vállalt 21 mérföldkövet. Júliusban kérte az első, 2,6 milliárd eurós részlet kifizetését. Az Európai Bizottság szeptember 15-ig ellenőrizte ezeket a mérföldköveket, ekkor szólt a kifizetésekért felelős bizottságnak, hogy utalhatja a pénzt. A kifizetési bizottság egy hónap múlva engedélyezte, a pénz pedig október 27-én érkezett be. Ugyan történelmi napnak nevezte az uniós alapokért felelős miniszterünk, de látni kell, hogy tíz hónap telt el a mérföldkövek vállalt határideje és a tényleges kifizetés között.
A közérdekű bejelentőket védő új törvény elfogadása a második, 3,2 milliárdos részlet egyik feltétele. Ezt a részletet Románia októberben tervezte lehívni, a törvény elfogadása viszont szeptember végén egyszerűen leállt. Ráadásul ez a részlet jóval nagyobb csomag: 51 mérföldkő eléréséhez van kötve. Amíg ezt nem teljesítjük, addig a fennmaradó húszmilliárdból sem jutunk egy centhez sem, hiába érjük el a későbbi mérföldköveket.
Vagyis még anyagilag is megéri tisztességesnek lenni, és megvédeni azokat, akik jelzik a tisztességtelenséget.
Ezt az Európai Bizottság azzal a pontszerű kérésével is mutatta, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség új egységét, amely a bejelentések kivizsgálásával foglalkozik majd, ne a törvény elfogadása utáni 60 napon belül, hanem már 30 napon belül hozzák létre. Pont azért, hogy már ténylegesen működjön, mire Románia kéri a második részlet kifizetését. Mert a PNRR-ben nem adnak pénzt élettelen betűkre és félbemaradt építkezésekre.
A romániai jogrend elvileg 2004-től védi a közérdekű bejelentőket,
csak erről itthon alig tudunk, derítette ki az ActiveWatch és a Helsinki Bizottság jogvédő szervezetek tanulmánya. Maguk a bejelentők is jószerével csak akkor értesülnek róla, ha bajba kerülnek, és utánanéznek, mi védheti meg őket.
Az uniós csatlakozás érdekében elfogadott és jelenleg is érvényben lévő törvény alig pár oldalas, jól érthető és a maga korában előremutató volt. Bár csak a közalkalmazottakra és állami cégek alkalmazottaira terjeszti ki a védelmet, amit a közérdekű bejelentő státusa biztosít, de a bejelentés tárgyát nem korlátozza.
Az új törvény szerint bárki a magán- és közszférából lehet közérdekű bejelentő, ha szakmai téren értesült a törvénysértésről. De csak törvénysértésről tehet bejelentést. A jelenlegi törvény szerint az is közérdekű, ha egy tett sérti a szakmai etikát vagy a jó gazdálkodás, a hatékony és átlátható adminisztráció elveit.
A jelenlegi törvény lehetővé teszi azt a gyakorlatban jól működő védelmet, hogy ha a munkáltatója fegyelmi bizottság elé citálja a bejelentőt, a bejelentő meghívhatja a sajtó és a szakszervezetek képviselőit a fegyelmi bizottság ülésére. Az ActiveWatch gyűjtötte tapasztalat szerint ilyenkor általában meg is szüntetik a fegyelmi eljárást.
Az új törvény előnyökkel is jár, ha életbe lép:
- kiterjeszti a magánszférára a bejelentők körét és védelmét;
- felmenti a bejelentőt a munkaszerződésében foglalt esetleges titoktartási kötelezettsége alól;
- kötelezi az 50 alkalmazottnál nagyobb cégeket, hogy hozzanak létre belső eljárásokat és védett platformokat a bejelentők védelmére;
- kötelezi a munkáltatót, hogy ha fegyelmi bizottság elé állítja a bejelentőt, akkor előtte három nappal hívja meg az ülésre a sajtót, szakszervezetet, illetékes szakmai szervezetet;
- kötelezi a Feddhetetlenségi Ügynökséget (ANI), hogy hozzon létre biztonságos platformot a bejelentések számára;
- hogy első körben az ANI vizsgálja ki a hozzá érkezett bejelentéseket, és továbbítsa a rendőrségnek, ügyészségnek, stb., ha olyan jellegű a panasz;
- hogy az ANI mindenképp válaszoljon, akár bizalmasan is adjon tanácsot a bejelentőnek, három hónapon belül pedig számoljon be róla, milyen intézkedéseket hozott a bejelentett törvénysértéshez hasonlók megelőzésére;
- hogy az ANI adjon tanácsot állami szerveknek és magáncégeknek, hogyan hozzák létre a bejelentőket védő eljárásokat;
- hogy az ANI bírságolja meg a bejelentést megtorló munkáltatókat és a szándékosan hazudó bejelentőket.
Érvénybe lépése előtt viszont el kellene távolítani belőle a bejelentőket vagy a bejelentés érvényességét korlátozó előírásokat ‒ magyarázta nekünk az ActiveWatch elnöke, Liana Ganea. Mert a készülő törvény szerint a bejelentő csak azután fordulhat a nyilvánossághoz, ha a bajt az intézményen belül már korábban jelezte. Vagy ha megtorlástól vagy attól tart, hogy a belső jelentése nyomán semmi sem fog megváltozni.
Azt a belső ellentmondást is el kell távolítani belőle, amit az Európai Bizottság szakértői kifogásoltak. A törvény egészével ellentétben a második cikkely csak azoknak teszi lehetővé a névtelen bejelentést, akik még nem kötöttek szerződést az illető szervezettel, vagy már megszűnt a szerződéses viszonyuk vele.
Frissítés, 2022. 12. 13., 15:37: A képviselőház ma újra elfogadta a törvényt 191 szavazattal (PSD+PNL+RMDSZ), 3 ellenszavazattal (2 PSD-s és egy független képviselő) és 60 tartózkodással. Az USR összes képviselője és a függetlenek közül 22-en tartózkodtak.
Hogy pontosan mit szavaztak meg, azt egyelőre a jogi bizottságnak a 134 oldalas jelentése rejti. A parlamenti statisztika szerint a szintén ma ülésezett jogi bizottság 283 módosítást hagyott jóvá, nyolcat utasított el.
1. Az egyik legfontosabb, ami már az első oldalakról is látszik, az az, hogy az új törvény nem korlátozza, ki tehet közérdekű bejelentést: az ezt leíró lista most nyitott.
2. Az ActiveWatch szerint gyengítették az anonim bejelentéseket azzal, hogy a nevet és elérhetőséget nem tartalmazó bejelentéseket csak akkor vizsgálják ki, ha a törvénysértésre utaló „alapos jelzéseket” tartalmaznak. Itt, a 6. cikkely 2. bekezdésénél az Európai Bizottság tágabb kifejezést, „szükséges információkat” javasolt.
3. A bejelentőcsatornák és intézményi struktúrák létrehozására sem az EB javasolta, a törvény hatályba lépését követő 30 napot hagyták jóvá, hanem 45 napot.
Ez a pár módosítás önmagában valószínűleg nem befolyásolja, hogy Románia le tudja-e hívni a PNRR következő részletét, hiszen ahhoz 50 másik mérföldkövet is teljesíteni kell.
Címlapkép: Whistleblower by JC Gellidon / Unsplash
