A vállalkozó homályos videóinterjúban válaszolt a Magyar Nemzet és az Átlátszó Erdély által feltárt, embercsempészetről szóló bírósági dokumentumokra. Mutatjuk, mennyi minden nem stimmel az állításaival.
A Csíki Sör YouTube-csatornáján csütörtökön publikált, 13 perces videóban Lénárd sorra veszi az üzleti vállalkozásait ért kritikákat, van szó benne a sörgyára adósságairól, az Igazi Csíki Sör körüli védjegyvitáról és a jövőbeli terveiről, azonban a Magyar Nemzet által január 3-án közölt cikk a fő téma.
Lénárd azután reagál így, hogy úgy a Magyar Nemzet, mind az Átlátszó Erdély megkereste korábban a vállalkozót, arra kérve, hogy nyilatkozzon az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszerének elektronikus adatbázisában található, őt világosan embercsempészettel vádoló dokumentumokról.
Mivel az interjú embercsempészetre vonatkozó része egyáltalán semmit nem tisztáz, alább sorra vesszük a csíkszeredai vállalkozónak az ügyre vonatkozó állításait, és elmagyarázzuk, azokat miért nem támasztják alá a birtokunkban levő dokumentumok.
1.: „Az igazsághoz hozzátartozik, hogy sohasem sikerült egy teljesen legális státuszt szerezni az Egyesült Államokban. Nem volt letelepedési, zöldkártya, útlevél, nem volt semmilyen utazási dokumentumom.”
Nem tudjuk, ez az állítás igaz-e vagy sem. A rendelkezésünkre álló dokumentumokból azonban kitűnik, Lénárd helyzete korántsem volt annyira bizonytalan, mint ahogy azt leírja.
2001 márciusában, tehát két hónappal a büntetőper indulása után az akkoriban 24 éves Lénárd András feleségül veszi a 41 éves, korábban egyszer már elvált Jerelyn Taubertet, akivel később aztán Csíkszeredába költözik.
Abban az időben az Egyesült Államokban tartózkodó, bizonytalan státuszú fiatalok körében nagyon népszerű volt összeházasodni egy amerikai állampolgárral – így könnyen és gyorsan lehetett állampolgárságot szerezni (azt azonban nem tudni, hogy Lénárd végül megkapta-e az állampolgárságot vagy sem).
Fontos megemlíteni, hogy a Lénárd-Taubert párnak egy háza is volt: a connecticuti Plymouth városában levő ingatlant 121 ezer dollárért adták el 2001 júliusában.
2.: „Kanada egy találkozási pont volt tehát nagyon sok velem hasonszőrű, mondjuk azt, kint lévő fiatal nagyon könnyen át tudott utazni Kanadába, és Magyarországról nagyon könnyen ki tudtak utazni az ismerősök, barátok, rokonok, és tudtak találkozni. Tehát nagyon sok ember van a mai napig amelyik nem látja a szüleit, mert nincsen semmilyen legális státusza, ha eljön az Államokba akkor nem tud visszamenni.”
Lénárd itt homályosan fogalmazva azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a határátlépés célja egy ártalmatlan rokonlátogatás volt. Az Átlátszó Erdély azonban kapcsolatba lépett az egyik, tanúként is szereplő lánnyal, akit Lénárddal együtt tartóztattak le. Az ő sztorijából teljes egészében hiányzik a rokonlátogatási szál: két másik lánnyal együtt amerikai sztriptízbárba készültek dolgozni, azonban nem sikerült vízumot szerezni. Ezért úgy döntöttek, Kanadából próbálnak eljutni az USA-ba – az utat egy magyarországi alvilági figura szervezte, aki pénzt kért azért cserébe, hogy az Egyesült Államokba juttatja őket.
A lány szerint Lénárd András – aki a történetben nem több egyszerű sofőrnél/kísérőnél – Montrealban várta őket a repülőtéren, megszálltak egy motelben, majd másnap autóval indultak el a határ felé.
3.: „az történt, hogy jómagam, meg egy pár másik ember, én vezettem az autót, 2 kilométerre az amerikai határtól megállítottak, igazoltattak, feltételezték azt, hogy mi Kanadában voltunk és visszajöttünk, és semmilyen olyan típusú papírt nem tudtunk felmutatni, ami tartózkodási engedély, vagy állampolgárság.”
A tárgyalásról készült rövid összefoglalóban nincsen szó autóról: 2001. január 21-én a Kanada és az Egyesült Államok között húzódó, az erdővel benőtt határt gyalogosan lépte át a négy fős társaság a New York állambeli Champlain határátkelőtől két mérfölddel nyugatra.
[deft. Did enter the U.S. from Canada w/o being admitted or paroled by an INS Officer afoot 2 miles west of the Port of Entry at Champlain, NY at a point other than a designated Port of Entry and w/o being inspected by an Immigration Officer in violation of 8:1325(a)(1), 1324(a)(1)(A)(i).]
Lénárdnak a történéseket bagatellizáló beszámolója azért is gyanús, mert Lénárd büntetőügyének kezdete után pár hónappal, 2001 nyarán élettársa/felesége, Jerelyn Taubert ellen összesen három eljárás indul, szintén idegen állampolgárok rejtegetése (bringing in and harboring aliens) miatt. A rendelkezésünkre álló kivonatos beszámolókból egyértelmű, hogy ezeknek köze van Lénárd büntetőügyéhez.