Saját és családja testi épségét félti a „székely terrorper” egyik tanúja. Bandi Szabolcs, aki Beke István Attilát autós megfélemlítéssel vádolta a legutóbbi tárgyaláson, fontosnak tartotta emlékeztetni a bíróságot, hogy a vádlott okozott már halálos kimenetelű közúti balesetet.
A vád legfontosabb tanúinak kihallgatásával folytatódik a „székely terrorper” a Legfelső Bíróság és Semmitőszéken. December 8-án, pénteken Bandi Szabolcsot és Hodor Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) két egykori tagját hallgatták ki.
Mindketten részt vettek azon a találkozón – 2015. október 10-én –, amelyen az ügyészek szerint nyélbe ütötték a december elsejére, a román nemzeti ünnepre időzített pokolgépes támadás tervét. Az állítólagos összeesküvésben öten vettek részt: a terrorizmus vádja alól alapfokon felmentett Szőcs Zoltán és Beke István Attila – a HVIM erdélyi, illetve kézdivásárhelyi vezetője –, valamint Szőcs Csongor, Hodor István és Bandi Szabolcs HVIM-tag.
Mind Bandi, mind pedig Hodor tett már vallomást a nyomozati szakaszban és az ügy elsőfokú tárgyalásán a Bukaresti Táblabíróságon. Az ott elhangzottakhoz képest a december 8-i kihallgatás nem hozott érdemi újdonságot.
Memóriaproblémák
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) kérésére megjelent Hodor István saját állítása szerint sok részletre már nem emlékszik. Memóriaproblémái vannak, bár erre vonatkozó orvosi diagnózissal nem rendelkezik, és gyógyszert sem szed – árulta el a vád kérdésére. Korábbi nyilatkozatait ugyanakkor fenntartja.
Korábbi anyagaink:
Petárdát a kukába: mivel vádolják a „székely terroristát”?
Saját társuk nyomta fel a 64 vármegyéseket
A bíróság súlyosbítaná a HVIM-vezetők elleni vádakat
A vádlottak kérték Bandi Szabolcs és a vádiratban József Sándor álnéven szereplő, védett identitású tanú újbóli kihallgatását. Az utóbbi a táblabíróságon elmondta, hogy ő rögzítette a 2015. október 10-i beszélgetést, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) útján került a DIICOT birtokába. Beke gyanítja, hogy József Sándor és Bandi Szabolcs egy és ugyanaz a személy, és ezt szeretné valahogyan bizonyítani is.
Mással nem igazán magyarázható Bandi újbóli beidéztetése, a december 8-i tárgyaláson ugyanis sem Beke, sem az ügyvédje nem tett fel érdemi választ kiprovokáló kérdést. Sőt, értelmetlennek tűnő vagy már megválaszolt és így rendre visszautasított kérdések végeérhetetlen sorával ingerelték a bírói tanácsot. Beke ügyvédje kétszer is felszólítást kapott, hogy utasítsa rendre védencét, magyarázza el neki, milyen kérdéseket tehet fel.
Viszontvád: fenyegetés, megfélemlítés
Az újbóli kihallgatás ugyanakkor lehetőséget adott Bandinak, hogy megvádolja Bekét: folyamatosan nyomást gyakorol rá, megpróbálja megfélemlíteni. Elmondta, hogy amikor a DIICOT-nál tett első kihallgatása után, 2016 elején hazatért Kézdivásárhelyre, közölte Szőcs Csongorral, hogy nem tudta tartani magát a korábbi egyezségükhöz. Eszerint a kihallgatáson azt kellett volna mondania, hogy csak vicceltek az ominózus találkozón. Így is kezdte a vallomását – idézte fel –, de megváltoztatta, miután lejátszották neki egy laptopról a 2015. október 10-i beszélgetésük felvételét.
Bandi Szabolcs állítja, hogy többen súlyosan megfenyegették. „Ha már idáig jutottunk, elmondom, hogy ezen a héten is kaptam fenyegető SMS-t” – közölte, miután a tárgyalásvezető megkérdezte, hogy szeretné-e a vallomását kiegészíteni valamivel.
Az SMS-ben állítólag a következő állt: „Vigyázz, mit beszélsz Bukarestben! Vigyázz, merre jársz! Vigyázz a kis családodra!” A fenyegető üzenetet ott helyben, a telefonkészülékről fordítva diktálta jegyzőkönyvbe a bírósági tolmács, az üzenetküldő telefonszámával együtt. Bandi a bíróság kérdésére hozzáfűzte, hogy még nem tett feljelentést a fenyegetés miatt, de tervezi.
Ugyanakkor arról panaszkodott a bíróságnak, hogy tavaly óta a HVIM tagjainak és szimpatizánsainak a céltáblája, illetve hogy Beke úton-útfélen gyalázza. Például azt terjeszti róla, hogy nem tudja törleszteni a bankrészletét, és hogy emiatt eladta magát az ügyészeknek.
Amikor pedig úgy tűnt, hogy már tényleg befejeződött Bandi vallomása, a tanú elkezdett arról beszélni, hogy a fizikai épségét félti. Állítása szerint többször előfordult már, hogy a városban autózva Beke „rátapadt” a saját gépkocsijával, szorosan követte, illetve szabálytalan és veszélyes előzésekbe bocsátkozott, például vasúti átkelő előtt. Megtörtént Bandi szerint, hogy fenyegető közelségben követte olyankor is, amikor a felesége és a kislánya is vele volt az autóban.
Bandi előbb csak utalt rá, hogy a családját félti, majd kijelentette, hogy mindezt azért mondja el, mert nem szeretné, ha balesetet szenvedne, illetve ha mégis, „akkor legalább tudják”. „Volt már halálos balesete (Bekének), amiért ő volt a hibás, vagy nem lehet tudni. Mégsem hívják gyilkosnak” – fűzte hozzá.
A védelem ezúttal nem kapott lehetőséget, hogy válaszoljon, és amennyire a hirtelen támadt zsongásban ki lehetett venni, Bandinak ezt a legutóbbi megjegyzését nem vétette jegyzőkönyvbe a tárgyalást vezető bíró.
Feszegetik a bombakérdést
Ugyanakkor az ügyész megpróbálta kihasználni, hogy a tanú „beszédes kedvében van”, és ismét megkérdezte, hogy Beke miként reagált Szőcs Zoltán pokolgépkészítési javaslatára. Bandi azt válaszolja: „Beke azt mondta, meg lehet csinálni, nem nagy dolog”. Arra a kérdésre, hogy Beke miért vállalta annyira könnyedén a távirányítású pokolgép elkészítését (a vádlottak ezt tagadják, és az elsőfokú ítélet sem erősítette meg a vádat), a tanú az ügyész által szuggerált választ adta: „mert az elektronika a szakmája”.
Továbbá Szőcs Zoltán ügyvédjének kérdésére Bandi megerősítette: a román hadsereg kötelékében szolgál, és ebben a minőségében előfordulhatott volna, hogy 2015. december elsején ő maga is felvonul a katonai parádén, amely ellen az ügyészség szerint halálos kimenetelű bombatámadást tervezett. A bíró kérdésére, hogy milyen hatása lehetett volna a petárdák felrobbantásának, Bandi azt válaszolta: nem tudja megbecsülni, hogy lettek volna-e sebesültek, „de bármi előfordulhat”.
Ahogy az előző tárgyaláson, a Franciaországban dolgozó Szőcs Zoltán ezúttal sem volt jelen. A következő, februári tárgyaláson hallgathatják ki a védett tanút, illetve akkor dönthet a bíróság a védelmek korábban megfogalmazott kéréseiről is, amelyek egyrészt a védett tanú hitelességét, másrészt a vád fő bizonyítékának számító hangfelvétel eredetiségét célozzák.